Re: Lucien irodája

by **Lucien DuFeron** Csüt. Szept. 05, 2013 4:18 pm

+18

*Vigyorogva húzom ki Lucast az étteremből, nem érdekelt az sem különösebben, hogy a nyílt utcán falom ajkait, megtehetem Ő az én szerelmem. A csalódott kis nyögésre egy rossz fiús vigyorral válaszoltam. Az út hazáig igazán rövid volt, de annál tartalmasabb, el sem tudok képzelni jobb zenét Lucas nyögéseinél, az érzés mikor a kezem alatt feszül... Felbecsülhetetlen. Épp hogy leállítom a ház előtt a kocsit már kedvesem ajkát falom.*
-Itt és most! Mindenhol...*nyögöm ahogy hátradöntöm az anyósülést, ezzel együtt Lucast is. Ismét csókolom, el sem akarok szakadni tőle, miközben egyik kezem már közénk csúszik, hogy kibontsam a nadrágjából. Ekkor szólal meg a telefonom is, aminek egy sor elharapott szitok lesz az eredménye, de elő se kaparom, majd abba hagyja. Ilyenkor amúgy sem szoktak már munkával zavarni, a többiek meg ráérnek. Így folytatom amit elkezdtem, minden mást kizárok. Éhes szemekkel pillantok Lucasra, majd birtoklón csókolom. Kezem bejárja a testét, újra a nadrág felé haladva, végre elhallgatott a telefon is. Felsóhajtok, aztán egy határozott mozdulattal bontom ki a nadrágot kedvesemen. Feljebb csúsztatom a széken, majd lejjebb araszolok, hogy hozzáférjek végre, mielőtt megkérdezhetné mit csinálok már el merült a számban. Imádom amikor ilyen kemény. Párszor végighúzom rajta a nyelvem, majd újra ajkaim közé merül.*

by **Lucas Rivers** Szomb. Szept. 14, 2013 7:36 pm

+18

Nem nagyon csináltunk még ilyet, úgy értem a vágy mindig dolgozott bennünk, de az autóban még nem estünk egymásnak, mert annyira kívánjuk a másikat... Már kemény vagyok, hála Lucien kitartó simogatásának útközben. Pont azon gondolkodtam, hogyan teszem meg az utat az autó és a ház között sátorra emlékeztető nadrágban, de úgy tűnik, nem lesz ilyen gondom. Lucien hátadönti az ülést, nyekkenek egyet meglepetten, de csókja gyengéden belémfojtja a szót. Mindenhol akar... elolvadok a pillantásától, az érintéseitől, a szavaitól.. Annyira szerelmes vagyok. Telefoncsörgés zavarja meg a gondolataimat.
- Fel sem veszed? – kérdezek rá vigyorogva, de közben csókolom, ahol érem, kezeim bejárják a testét és türelmetlenül rángatom le róla a felsőt, hátradobom, nem érdekel hol landol. Kezei a nadrágom bontogatják, hát nem igazán állok ellen, sőt megemelem magam, hogy lejjebb tudja húzni.
- Akarlak... annyira akarlak... legyél olyan vad, mint az irodában, kérlek... – nyögök bele kérlelő hangon a csókba és nagyon remélem, hogy nem fog ezen most kiakadni... vagy esetleg fennakadni. Igen, akkor nem esett jól, mert éreztem a feszültséget, a haragot, de nem tudtam miért és... olyankor nem vagyok ráhangolódva a dologra, viszont az a vadság, az erő... nagyon felizgat és annak ellenére, hogy a gyengébb menetek híve vagyok, tudom, hogy neki ilyen igényei is vannak... nincs ellenemre kicsit sem, ha kiéli.
- Keményen... tegyél a magadévá – nyöszörgök, miközben ő már lejjebb halad, nem is értem miért, de nincs időm szóvá tenni, már el is merülök a szájában, pedig... ilyet nem gyakran csinál, sőt.
- Ahh Lucien uramisten... – nyögök szinte önkívületben, mint aki be van drogozva, azt sem tudom mennyire vagyok hangos, valószínűleg nagyon.
- Ha ezt... ezt... folytatod, én... nem bírom sokáig – egyik kezemmel a hajába túrok, a másikkal kapaszkodok valahol, de fogalmam sincs hol. Testem megfeszül, érzem, hogy nagyon nincs messze a csúcs.

by **Lucien DuFeron** Hétf. Szept. 16, 2013 5:32 pm

+18

*Nem sejtettem, hogy ki se bírjuk a házig, azt hittem kibírom, de esélytelen volt. Lucas bármikor kihoz a sodromból ilyen téren. Épp ezért esek neki az autóban, az sem érdekel, hogy jóformán még az utcán vagyunk és világos van. A telefonom megcsörren de nem tulajdonítok nagy figyelmet neki, akkor sem mikor Lucas vigyorogva rákérdez.*
-Jobb dolgom akadt.*vonok vállat viszonozva a vigyorát. Egyszerűen a pillantása már elbűvölő, magával ragadó... Fel sem tudom sorolni, hogy akkor miért is éreztem, hogy meg kell szereznem. Egyszerűen éreztem, hogy kell nekem. Igaz ez már egy újra melegítésen túl van, de így sokkal jobb. Még jobban kell nekem. Megőrülök érte, mikor türelmetlenül lerángatja a felsőmet vad, kiéhezett csókot nyomok ajkaira, miközben kezem már közöttünk matat, hogy kiengedjem őt a "börtönéből". Azt hiszem, hogy megállít majd, ehelyett megemeli magát a nadrágot pedig akadály nélkül lehúzhatom róla. Meghallom a kérését mielőtt a számba venném, de nem tudok rá reagálni. Vagyis inkább nem akarok válaszolni. Nincs egész két órája, hogy bántottam, most pedig erre kér. Inkább arra voksolok, hogy neki jó legyen. Épp ezért zárom ki a külvilágot és szentelem minden figyelmem Neki. Szeretem hallgatni a nyögéseit, ezért pedig szívesen teszek, még olyat is, amit annyira nem szeretek csinálni. Most még ezzel sem foglalkozok, Lucas a hajamba túr én felmorranok és keményen szopom tovább. Kedvesemnek el-elcsuklik a hangja, én pedig mélyre engedem a számban, aztán egy pillantás váltás erejéig felnézek rá, szemem huncutul és sötéten csillog a vágytól. Aztán lassabb ütemre váltok, meg akarom őrjíteni, lássuk sikerül-e.? Ujjaim közben a testén játszanak, imádom érinteni. Egészen addig szopom, míg el nem élvez. Automatikusan nyelek egyet ahogy megérzem az ízét, aztán még játszok vele, végignyalok rajta párszor míg kicsit lenyugszunk. Iszonyat kényelmetlen a kocsi, meg is fordul a fejemben, hogy a legközelebbi alkalommal vegyek egy nagyobbat. Visszatornázom magam Lucasra, végignyalok ajkaimon és elvigyorodok.*
-Ananászt ettél?*kérdezem meg sunyin, miközben lehajolok hozzá. Beleharapok a nyakába majd ugyanoda apró puszikat nyomok.*
-Hihetetlenül finom vagy. Mindig ezt akarom.*suttogom neki mielőtt megcsókolom. Egy pillanatot sem tudok kihagyni, hogy ne érjek hozzá. Ez most is így van, pedig emlékszem az első együtt létre, akkor még én sem mertem hozzáérni csak úgy. Mindenre az Ő beleegyezését kértem, most meg olyan, mintha lassan szerepet cserélnénk. Ő az aki kitalál mindent. Elbűvölten figyelem egy ideig a csók után, majd hozzányomom a csípőmet. Nagyon kívánom. Újabb csókot adok neki, miközben fél kézzel bontom ki a nadrágom. Most kellene még bemennünk, de képtelen vagyok arra, hogy megmozduljak. Legalábbis megmozdulok, de nem úgy ahogy normális esetben kellene. Érezni akarom.*
-Nem akarlak bántani.*válaszolok végre a kérésére. Itt egyébként is az lenne a vége, hogy kék-zöld-lila foltokkal gazdagodnánk, ha mégis nagyon akarja, akkor majd megkap a szobában. Addig csak kibírja ő is. Lejjebb tolom a nadrágom, a lábait pedig amennyire tudom felhúzom.*
-Nagyon kívánlak...*nyögöm ahogy a bejárathoz illesztem magam. Egészen finoman hatolok belé, tényleg nem akarom, hogy megint olyan rossz legyen neki. Képtelen vagyok még az Ő kérése miatt is kötélnek állni. Nem akarom. Nem most. Egy újabb csókot követően mozogni kezdek benne, az arcát figyelem közben, imádom Lucast. Nem fogom elengedni soha többet. Ha kell inkább szenvedek. A figyelmem elkalandozásának az lesz az eredménye, hogy gyorsítok a tempón, persze nem nagyon, de mire kapcsolok már levegőért kapkodok.*
-Annyira... Jó vagy...*nyögöm miközben újabb csókot kérek tőle, sosem akarom ezt abbahagyni. Aztán egy apró gondolat fogan meg a fejemben, bár ez még ráér. Érzem, hogy nincs már sok hátra, még pár lökés és mélyen Lucasba élvezek. Rárogyok átölelem miközben próbálom rendezni a légzésem.*
-Szeretlek! Köszönöm.*mosolygok le rá, újra csókolom, majd lassan kihúzódók belőle és lemászok róla.*
-Folytassuk bent. Kérni szeretnék valamit.*kacsintok rá, miközben próbálok visszaöltözni, ami a helyhiány miatt nem igazán sikerül olyan jól.*

by **Lucas Rivers** Csüt. Szept. 19, 2013 5:57 pm

+18

Nem gondoltam, hogy valaha képes leszek erre, hogy szinte nyilvánosan szexeljek a párommal, most mégis gondolkodás nélkül belemegyek. Ez nálunk amúgy is több, mint szex. Nagyot nézek, amikor lejjebb csúszik, de nem is válaszol a kérdésemre, már el is merülök a szájában. Uramisten... hangosan nyögök, ahogy szopni kezd, olyan finoman csinálja, nagyon tartanom kell magam, hogy ne élvezzek el egyből. Nem is foglalkozok már vele, hogy hol vagyunk, Luciennel amúgy is szeretek újat kipróbálni és ez eléggé az. Beletúrok a hajába, de nem irányítom, még véletlenül sem, annyira jól csinálja... Tudom, hogy nem a kedvence a dolog, ezért még jobban értékelem, de gondolkodni sem tudok, megszólalni sem, csak nyögni és ahogy a szemembe néz... Az alsó ajkamba harapok, de így sem lesz halkabb a nyögésem. Teljesen megőrülök tőle. Csak arra tudok figyelni, ahogy elmerülök puha szájában. Nem csinálja gyakran, így amikor mégis, az nagyon jó érzés, nem csak testileg, lelkileg is. Ilyenkor még jobban érzem, hogy szeret. Hiába szólok, hogy nem bírom, nem hagyja abba, talán inkább még mohóbban kényeztet, próbálom tartani magam, de nem megy tovább. A szájába élvezek. Nem hiszem el, hogy lenyeli, pedig tényleg. Az egészet lenyeli és már mászik is fel hozzám. Ajkaira tapadok szenvedélyesen. Annyira kívánom.
- Én... tegnap, de...? Basszus... – nehezen esik le, hogy miért is kérdezte az ananászt, de amikor rájöttem, elvörösödve takartam el kezeimmel az arcom. Van, amivel még mindig zavarba tud hozni. Közel sincs olyan sok dolog, mint mondjuk amikor megismerkedtünk, de azért még akad. Forró csókban forrnak össze ajkaink, megáll az idő, de nem is érdekel, én csak elveszek az érintésekben, Lucien pillantásában. Ahogy megindul a keze, kapcsolok és máris felváltom, kiszabadítom a nadrágból, majd végigsimítok a teljes hosszán. Már nincs dolgom... készen áll, úgyhogy pár simítás után inkább hagyom, hogy tegye a dolgát és mélyre csússzon bennem. Felhúzom a lábaimat, amennyire tudom, teljesen megadom neki magam. Hangosan nyögök, amikor magamba fogadom.
- Én is... annyira... kívánlak – nyöszörgök alatta és semmi jelét nem adja annak, hogy teljesítené a kérésem, mégis mintha gyorsítana kicsit, de addigra már mindketten türelmünk végén járunk, először ő élvez mélyen belém, aztán egyből követem én is, közénk élvezek, nagyrészt Lucien hasára.
- Szeretlek – suttogom alig hallhatóan, még nem találtam meg a hangom. Levegőt sem kapok rendesen, teljesen kikészített ez a vad menet.
- Ezt bármikor megismételném – kuncogok fel, amikor Lucien helyezkedni kezd, hogy felöltözzön és láthatóan nincs túl sok hely ehhez a művelethez. Felülök én is, a boxerem keresem, de aztán úgy döntök, megvárom, amíg ő elkészül.
- Kérni? De mit? Tudod milyen kíváncsi vagyok – csillan fel egyből a szemem, tudja milyen türelmetlen vagyok, de azért szeret húzni. Én meg nem vallanám be, de élvezem.
- Ne bajlódj vele... felesleges – sötét vigyort villantok rá és megfogom a kezét, hogy ne gombolja be a nadrágját, nem érdemes. Ahogy elkészül, én is felkapom a boxert meg a nadrágot, majd kimászunk az autóból. Ahogy teszek egy lépést, érzem, hogy folyni kezd belőlem az élvezete, egyenesen a nadrágomba. Felnyögök az érzéstől. Az ajtó felé vezető úton, nem érdekel ki látja, akkor is megállítom Lucient egy futó csókra, csak azt követően szaladok az ajtóig, de a kulcs nála van, szóval megvárom, viszont amint házon belül vagyunk, becsapom az ajtót és az előszoba falához nyomom finoman.
- Szóval mit szeretnél kérni? – nézek fel rá csábítóan, mert közben már le is térdelek elé, előveszem férfiasságát és mohón engedem a számba, végig a szemeibe nézek közben.

by **Lucien DuFeron** Pént. Szept. 27, 2013 7:52 pm

+18

*Imádom zavarba hozni Lucast, nem ez az első eset, de az utolsó sem. Az ananászos kérdésem bejön ezen pedig nem tudok nem mosolyogni. Aztán a kocsiban dugunk egy jót és nem a miért ne alapon, hanem azért, mert már egyikünk sem bírja tovább. Én mélyen Lucasba élvezek Ő pedig közénk. Kis pihenő után igyekszünk felöltözni, bár kedvesem közli, hogy annyira ne tüntessem el a húsboltot, mondhatnám, hogy nem értem miért mondja, de pontosan tudom. Nem csak ez az egy menet lesz ma, ami itt történt. Kiszállunk a kocsiból majd az ajtó felé vesszük az irányt. Kedvesem hangosan felnyög mire sötét mosoly villan át az arcomon. Egy futó csókra megállunk amit viszonzok is, majd hagyom, hogy előre szaladjon. Ahogy utolérem az ajtónál kinyitom előtte a bejáratot de most az egyszer fordul a kocka, amint belépünk Lucas nyom engem a falnak, erre felszaladnak a szemöldökeim egy pillanatra, majd elvigyorodok. Letérdel elém újra nagyok lesznek a szemeim ahogy pillanatok alatt kemény leszek az ujjai alatt, a kérdésére nem tudok felelni, mert rögtön utána a szájába vesz én pedig hangosan nyögök fel. Imádom az ajkai puhaságát. Aztán igyekszem összeszedni magam, hogy kinyögjem végre azt amit szeretnék tőle kérni. De egyenlőre nem megy. Fél kézzel Lucas hajába túrok, majd igyekszem jelezni neki, hogy kicsit álljon meg. Ha ez megtörténik bizony felhúzom magamhoz, forró csókot nyomok ajkaira.*
-Azt akarom, hogy dugj meg!*nyögöm ajkai közé, majd kézen fogom és a szoba felé húzom.*

by **Lucas Rivers** Pént. Nov. 22, 2013 1:25 pm

Kicsit sem érdekel, hogy az előbb éppen az autóban csináltuk. Fényes nappal, amikor bárki megláthat. Tényleg nem érdekel, Lucien mellett nekem nincs külvilág. Pillanatok alatt a házban találjuk magunkat és ugyanilyen gyorsan vetem rá magam. Pihenni ráérünk később is, a vágy sürgetőbb, annak ellenére, hogy most volt részünk egy nem akármilyen menetben, újra vágyom rá. Ezt ki is fejezem azzal, hogy egyből a falnak lököm, már térdelek is le elé, hogy a számba vehessem. Az sem tart vissza, hogy pár perccel ezelőtt még bennem volt. Semmi nem érdekel, csak érezni akarom. Talán meglepi a hevességem, legalábbis úgy tűnik, de nem pillantok most fel rá, csukott szemmel élvezem, ahogy egyre keményebb lesz a számban, én meg rákapcsolok, olyan mohón izgatom, ahogy csak ritkán szoktam. Teljesen beindulok, de Lucien érintése ránt vissza a jelenbe. Jelzi, hogy álljak fel, én meg nehezen, de kiengedem a számból, persze a nyálam összeköt még minket egy ideig, de aztán felállok, a párom pedig csókra húz. Ki érti ezt az egészet? Nem volt neki elég jó? Időm sincs ilyenen gondolkodni, mert már ránt is magával valamerre, úgy gondolom a háló felé. Egy darabig hagyom is magam, de amit mond, attól megfeszülnek az izmaim, lemerevedek és meg sem mozdulok.
- Várj… Hogy… Mit mondtál? – egészen elsápadok, ez nem vicces, nem is értem, miért hozta fel. Ahogy elnézem, nem tűnik viccnek, de most komolyan ezt akarja? Eszembe sem jutott volna, hogy egyszer ezzel áll majd elő. Én dugjam meg őt. Ez így egészen más felállás.
- Most ezt te komolyan gondoltad? De… - keresek valami magyarázatot, hogy miért nem akarom, illetve talán akarom, de ez annyira fura, eddig egyszer sem képzeltem el, nekem jó volt ez így.
- Lucien én… el kell mondanom neked valamit – kezdek bele, nem jön jókor, de el kell neki mondanom. Azt hitte megcsaltam, azért hagyott el, nehezemre esik felhozni a témát, de akkor meg sem hallgatott. Most viszont tudnia kell.
- Én még soha… Én… szűz vagyok – vallom be elvörösödve, lehajtott fejjel. Azt hitte megcsaltam, pedig nem, senkivel nem voltam rajta kívül, de meg sem hallgatott, most meg, hogy végre újra együtt vagyunk, nem akartam megint felhozni. Egészen eddig nem is kellett. Félve lépek közelebb hozzá és a karjaiba simulok szerelmesen, ha ezt akarja, úgyis megteszem, csak akartam, hogy tudja, nekem így is ő az első és nem más.

by **Lucien DuFeron** Vas. Nov. 24, 2013 5:00 pm

*Oké, úgy érzem egy-egy az állás, hogy lefagyasszuk a másik ajkáról a mosolyt, aztán szokás szerint Lucas beelőz. Komolyan úgy hittem, hogy neki már volt valami, most meg közli, hogy nem. Az állam miatt meg épp újra kell csempézi a folyosót.*
-Tessék?*teljesen elsápadok miközben a karjaimba zárom, érezhetően gyengébb is az ölelésem, mint szokott, végül megemelem és megcsókolom.*
-Minket az ég is egymásnak teremtett.*suttogom ajkai közé, ugyanis nem tudja, de ő lesz az első aki magáévá tehet, már ha szeretne.*
-És igen, komolyan gondoltam. Az én szüzességem csak a tiéd.*vigyorgok rá, ezzel palástolva, hogy azért ha tetszik ha nem féltem én a kis seggem. Nehogy már csak Lucasban legyen félsz. Az túl egyszerű lenne. Végül csak felkaptam kedvesemet, a szobáig meg sem álltam vele. Letettem az ágyra, aztán gyerekesen mellé vetődtem. Magamhoz húztam és megcsókoltam, ujjaim a felsője alá siklottak, ott simogattam ahol értem, csak nehezen fogtam vissza magam, hogy ne kezdjek el neki hízelegni, hogy tegye meg, nagyon akarom. Tényleg kíváncsi vagyok rá milyen érzés lehet, de attól még rettegek, eddig az a testnyílásom csak kimeneti volt.*
-Akarom. Lucas... Tedd, tegyük meg a kedvemért...*csak nem tudtam befogni a számat, a vágy megint hatalmába kerített, hozzá nyomtam magam elmélyítettem a következő csókot, majd ahogy elszakadtunk egymástól kisfiúsan rávigyorogtam, ilyen is csak ritkán fordul elő, de most sikerült.*

by Ajánlott tartalom