Belépés
Hírek
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.00 . 00Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
Órák
Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
A hónap...
Nombre Apellido
Nombre Apellido
Nombre Apellido
Üzenőfal
Legutóbbi témák
Köszönet
Köszönet jár P.C. Cast & Kristin Cast-nak, hogy megalkották ezt a remek világot, ahol most mi is otthonra lelhettünk a vámpírjelöltek között.
Az oldal vezetőségének tagjainak, akik nem mások mint Shady, Mikhail, Lumiere ; nélkülük nem működhetne igazán az oldal.
Skin hecho por Hardrock de Captain Knows Best. Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Az oldal vezetőségének tagjainak, akik nem mások mint Shady, Mikhail, Lumiere ; nélkülük nem működhetne igazán az oldal.
Skin hecho por Hardrock de Captain Knows Best. Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Lucien szobája
:: Játéktér: Shadowland :: Haven városa :: Kertváros :: Lucien DuFeron háza
1 / 1 oldal • Megosztás
Re: Lucien szobája
Beléptem a konyhába, Lucien meg felnyögött, nem igazán tudtam hova tenni a dolgot. Reméltem, hogy a nyögés annak köszönhető, aminek szerettem volna, így megengedtem magamnak egy mosolyt, amíg a hajam törölgettem. Nagyon örültem neki, amiért meglepődött a kérdésemen, hogy hol aludjak, ezekszerint neki eszébe sem jutott, hogy külön aludjunk. Birtoklóan csókolt meg, olyan szenvedélyesen tapadtam hozzá, mint még soha, teljes testtel simultam hozzá, majd felkapott és elindult velem valamerre, nem tudtam merre, mert nem néztem, merre megyünk, gondoltam, hogy a szobája felé, de belefeledkeztem a csókba, egy pillanatra sem szakítottuk meg. Már csak azt vettem észre, ahogy letett az ágyra, én meg csalódott nyöszörgéssel követeltem magamnak a további csókokat. Aztán a nyöszörgésből elégedett nyögés lett, ahogy Lucien vetkőzni kezdett. Leplezetlenül bámultam, nem zavartattam magam és mosolyom sem tudtam titkolni. Annyira szeretem benne, hogy ilyen erős és férfias, mindig helyzetben tudja, mit kell tennie. Ha rajtam múlott volna, még mindig valahol félúton lennénk a konyha és a háló között, de neki ez sem jelentett gondot, sőt a karjaiban hozott el eddig. Ahogy levetkőzött, a nyakam kezdte simogatni, tudja, hogy ennek nem tudok ellenállni.
- Ez nem ér - nyafogtam, de nyögés lett belőle, tényleg megőrülök, ha a nyakamhoz ér vagy inkább ha bárhol hozzámér. Nem gondoltam, hogy ma eddig jutunk, tudom, hogy nem szereti a békülős dolgokat, de nagyon örültem neki, hogy ennyire kíván, hogy nem tudja visszafogni magát még reggelig sem. Ujjait ajkai váltották fel, már ettől megfeszült a testem. Lucien hajába markoltam gyengéden, miközben ajkaival tovább kényeztette a nyakam, ujjaim tincsei között játszottak és akkor is szorosan húztam magamhoz, amikor csókolni kezdett. Lassan megszabadított megint a pólótól, vigyorogva segítettem neki.
- Türelmetlen vagy - nyaltam végig ajkain nevetve.
- De le ne állj. Annyira kívánlak - vallottam be és elpirultam.
- Szeretlek - suttogtam már sokkal érzékibb hangon, nem tudtam titkolni, mennyire vágyom rá. Lábaimmal átöleltem a derekát, hogy még közelebb legyen hozzám. Ujjaim a hátán játszottak, finoman simogattam, közben pár csípőmozdulattal még szorosabban nyomtam hozzá magam, elértem, hogy még szorosabban simuljunk össze. Nagyon régen voltunk már együtt, kicsit bizonytalan voltam, pont, mint az elején. Egyébként is Lucien a kezdeményező típus, bár párszor kezdeményeztem én is, de az irányítás mindig nála volt. Most meg főleg, szinte alig mertem hozzáérni, úgy éreztem magam, mintha ez lenne az első, pedig az is vele volt korábban. Akkor is neki adtam mindenem és most újra, megint teljesen az övé voltam és ő az enyém. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most gyengéd lesz vagy szenvedélyes, de ahogy csókoltuk egymást, abból nagyon úgy tűnt, hogy az utóbbi. Kicsit sem fogtuk vissza magunkat, nyelve ajkaim közé hatolt, én meg hagytam, élveztem, majd kis idő után én is beszálltam a játékba, de a simogatást és a csípőmozgást nem hagytam abba. Elszakadtak ajkaink, de csak addig, amíg levegőt vettünk, sőt már kapkodtuk a levegőt, de nem érdekelt, még többet akartam és ő is. Vágytól fűtött pillantással néztem rá. Vártam, hogy megmutassa a következő lépést a szerelmem.
- Ez nem ér - nyafogtam, de nyögés lett belőle, tényleg megőrülök, ha a nyakamhoz ér vagy inkább ha bárhol hozzámér. Nem gondoltam, hogy ma eddig jutunk, tudom, hogy nem szereti a békülős dolgokat, de nagyon örültem neki, hogy ennyire kíván, hogy nem tudja visszafogni magát még reggelig sem. Ujjait ajkai váltották fel, már ettől megfeszült a testem. Lucien hajába markoltam gyengéden, miközben ajkaival tovább kényeztette a nyakam, ujjaim tincsei között játszottak és akkor is szorosan húztam magamhoz, amikor csókolni kezdett. Lassan megszabadított megint a pólótól, vigyorogva segítettem neki.
- Türelmetlen vagy - nyaltam végig ajkain nevetve.
- De le ne állj. Annyira kívánlak - vallottam be és elpirultam.
- Szeretlek - suttogtam már sokkal érzékibb hangon, nem tudtam titkolni, mennyire vágyom rá. Lábaimmal átöleltem a derekát, hogy még közelebb legyen hozzám. Ujjaim a hátán játszottak, finoman simogattam, közben pár csípőmozdulattal még szorosabban nyomtam hozzá magam, elértem, hogy még szorosabban simuljunk össze. Nagyon régen voltunk már együtt, kicsit bizonytalan voltam, pont, mint az elején. Egyébként is Lucien a kezdeményező típus, bár párszor kezdeményeztem én is, de az irányítás mindig nála volt. Most meg főleg, szinte alig mertem hozzáérni, úgy éreztem magam, mintha ez lenne az első, pedig az is vele volt korábban. Akkor is neki adtam mindenem és most újra, megint teljesen az övé voltam és ő az enyém. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most gyengéd lesz vagy szenvedélyes, de ahogy csókoltuk egymást, abból nagyon úgy tűnt, hogy az utóbbi. Kicsit sem fogtuk vissza magunkat, nyelve ajkaim közé hatolt, én meg hagytam, élveztem, majd kis idő után én is beszálltam a játékba, de a simogatást és a csípőmozgást nem hagytam abba. Elszakadtak ajkaink, de csak addig, amíg levegőt vettünk, sőt már kapkodtuk a levegőt, de nem érdekelt, még többet akartam és ő is. Vágytól fűtött pillantással néztem rá. Vártam, hogy megmutassa a következő lépést a szerelmem.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Ha úgy gondolod, akkor nem nyitod le a spoilert!!! Lehet, hogy a nagy khm fogja kiszúrni a szemed!
- Spoiler:
*Én voltam a legboldogabb mikor a szobába értünk. Sunyi mosoly húzódott ajkaimra ahogy Lucas nyöszörögve követelt még több csókot, én azonban inkább levetkőztem, majd utána settenkedtem vissza az ágyra. Ujjaimmal, majd ajkammal kényeztettem kedvesem nyakát, s tértem át ajkaira. A pólótól ismét megszabadítottam, kívántam őrülten kívántam, hogy újra csak az enyém legyen. Szavai csak még jobban feldobták a kedvem, nyögve suttogtam, hogy én is szeretem őt. Másra nem volt energiám, azt kerestem hogyan lehetne minél előbb lerántani az összes maradék ruhát róla, hogy többé semmi ne legyen köztünk, se ruha, se levegő. Lábaival ölelt át, ezzel kicsinyítve a köztünk lévő teret, de ez nem volt elég. Többre vágytam. Szenvedélyesen csókoltam őt, nyelvem/ ajkai közé hatolt, és incselkedett az ő nyelvével. Ahogy simogatta a hátam a kis csípőmozgásaival fűszerezve... Torkomból mély oktávú morgás tört fel tetszésem jeléül. Szerelmem fürtjei közé túrtam ujjaimmal, míg a másik kezemmel egy pillanat alatt lekaptam a nadrágját. Ha valaki nagyon figyel akkor észrevehető, hogy Lucas kicsit tart ettől a békülős szextől. Ha nem ismerném úgy, mint a saját tenyerem, én sem venném észre. Csak hogy én már sokkal jobban ismerem.*
-Ha nem akarod nem csináljuk.*suttogtam ajkaira szerelmesen, én várok rá, míg rájön, hogy tényleg újra együtt vagyunk. De ahogy a szemeibe néztem, csak a vágyakozást láttam, fáradt mosolyt küldtem felé, és egy határozott mozdulattal hasra fordítottam, a vágytól már használatra készen álltam, végighúztam Lucas gerincén az ujjaimat, majd ahogy kicsit megemelte magát akadálytalanul hatoltam formás farpofái közé. Felnyögtem a jóleső érzéstől, hogy újra itt van velem, végig húztam az oldalán a kezem, és lassan mozogni kezdtem benne. Őszintén bevallom ennyi szünet után kegyetlenül furcsa volt újra szeretkezni, de ahogy közelebb húztam, és mélyebbre hatoltam benne üdvözült mosoly bújt meg ajkam szegletében. Puha csókokkal halmoztam el ahol értem. Rácsapva a seggére ösztönöztem, hogy ő is mozogjon egy kicsit.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Beletúrt a hajamba, másik kezével pedig megszabadított a nadrágtól. Nem igazán tudtam, hogyan sikerült neki ilyen könnyen, nem jutott el a ködös tudatomig, csak az, hogy már meztelen fekszem alatta. Egymáshoz simult meztelen testünk, majd suttogott valamit, fel sem fogtam, hogy mondhat ilyet, de szemeből kiolvashatta a válaszom, mert rám mosolygott és megfordított. Levegőt sem mertem venni, úgy vártam a folytatást. Nem ez volt a kedvenc pózom, ez az ő kedvence volt, én jobban szeretem, ha szemből csúszik belém, de most nem számított, érezni akartam, mindegy, hogyan csinálja, csak hatoljon belém. Még mindig csak kínzott, végighúzta az ujját a hátamon, érintése perzselte a bőröm, megemeltem magam, szinte felkínáltam neki, aztán megtette, amire annyira vágytunk mindketten. Nem tétovázott, belém csúszott, egy határozott lökéssel elmerült bennem. Akadálytalanul csúszott mélyre, mégis túl szűknek bizonyultam a méreteihez. Hangosan felnyögtem, nyögésem betöltötte a szobát. Úgy éreztem, szétszakít belül, de ennek ellenére is akartam, nem akartam, hogy abbahagyja. Kissé fájdalmasan nyögtem fel, a behatolást nagyon is megéreztem. Próbáltam lazítani, miközben szerelmem teljesen kitöltött. Végighúzta oldalamon a kezét, majd mozogni kezdett bennem. Éreztem, hogy lassan folyni kezd a vérem, de nem érdekelt. Tudtam, hogy napokig fogom érezni a szerelmét a fenekemben, de ez így volt jó. Nem akartam leállítani. Kissé kidörzsölt, de pár lökés után a fájdalom helyét átvette az élvezet. Az lendített át a vonalon, hogy a fenekemre csapott, ösztönözve arra, hogy mozogjak én is kicsit. Lassan belekezdtem, próbáltam felvenni az általa diktált ütemet, nehezen ment, aztán egy idő után ráéreztem és összhangban mozogtunk. Éreztem, hogy mennyire kíván és más most nem érdekelt. Végre újra az övé voltam, ő meg az enyém és ezt megpecsételjük ezzel a szeretkezéssel. Felnyögött, majd puha csókokkal halmozott el. Kezemmel kapaszkodót kerestem, de nem igazán találtam, így jobb híján remegő ujjakkal kapaszkodtam a lepedőbe. Úgy éreztem, szét fogom tépni, már így is rendesen összegyűrtem. Testem Lucien legkisebb érintésére is reagált, méghozzá rögtön, az egész testem érzékeny lett szerelmem érintéseire. Hangosan felnyögtem, ajkamba haraptam, hogy kicsit visszafogjam. Soha nem arról voltam híres, hogy csendben tudok maradni, de most különösen nem. Minden mozdulatára egy nyögés volt a válaszom. Csodálatos volt magamban érezni, nem érdekelt a külvilág, nem érzékeltem semmit, csak azt akartam, hogy a kezdeti fájdalom ellenére is csinálja, magamban akartam érezni mélyen. Gyengéden csinálta, vagyis magához képest gyengéden, tudom, hogy tud ennél vadabb is lenni, meg finomabb is, de ez így pont jó volt. Minden egyes lökéssel a tudomásomra hozta, hogy újra csak az övé vagyok. Felegyenesedtem valahogy teljesen, a maradék erőmmel fellöktem magam, hátam szorosan Lucien mellkasához nyomódott. Fejem hátracsuklott, a vállára tettem, egyik kezem hátra vetettem, beletúrtam a hajába, a másikkal combját simogattam. Oldalra fordítottam a fejem, hogy csókot kérjek tőle, majd amikor találkoztak ajkaink, türelmetlenül kaptam utána. A szemem becsuktam, elmerültem az élvezetben, csak Lucien létezett, eggyé váltunk teljesen. Levegő után kapkodtam, de így sem akartam abbahagyni a csókot, párszor belenyögtem. Kicsit mozogtam, ahogy kérte, de nem voltam már ura magamnak, ő uralta az én testemet is, azt csinált velem, amit akart.
- Teljesen kikészítesz - nyögtem halkan, remegő ajkakkal. Nyögdécselve fogadtam a lökéseket Finom csókot nyomtam a nyakára és teljesen átadtam magam az érzésnek. Ennyire még soha nem adtam át neki magam, egyik korábbi szeretkezésünk alkalmával sem.
- Fogj erősen - kértem szerelmem suttogva, nem volt már erőm semmihez, éreztem, hogy mindjárt elolvadok a karjaiban a gyönyörtől. Még pár lökés és hatalmasat élveztem. Nem tudtam hova, nem is érdekel, végigfolyt rajtam, meg az ágyon is, de nem számított, csak az, hogy Lucien pár lökés után követett. Először csináltuk óvszer nélkül. Olyan gyorsan történt minden, hogy szinte fel sem tűnt, hogy nincs rajta, csak most jöttem rá, eddig csak annyi tűnt fel, hogy sokkal jobban érzem, már értem miért, nem állt közénk semmi. Először spriccelt belém, miközben mélyre csúszott, éreztem, hogy a forró élvezete szinte eláraszt. Eddig bírtam tartani magam, Lucien sem arra figyelt, hogy szorosan tartson, így előre dőltem, a puha párnába fúródott az arcom. Lucien kicsúszott belőlem és éreztem, ahogy folyni kezd az élvezete. Éreztem a pillantását magamon és elpirultam. Nem tudtam, mit láthat, de el tudtam képzelni. A véremmel keveredett élvezete már a combomon folyt végig. Lucien eldőlt mellettem, én meg szorosan hozzábújtam.
- Szeretlek - suttogtam a szájába, majd gyengéd csókot leheltem rá. Áradt belőle a szépség, a szeretet és a biztonság és most már a szerelem is. Tekintetem szerelmem pillantásával fonódott egybe. Ez volt életem legboldogabb pillanata. Szorosan bújtam hozzá.
- Teljesen kikészítesz - nyögtem halkan, remegő ajkakkal. Nyögdécselve fogadtam a lökéseket Finom csókot nyomtam a nyakára és teljesen átadtam magam az érzésnek. Ennyire még soha nem adtam át neki magam, egyik korábbi szeretkezésünk alkalmával sem.
- Fogj erősen - kértem szerelmem suttogva, nem volt már erőm semmihez, éreztem, hogy mindjárt elolvadok a karjaiban a gyönyörtől. Még pár lökés és hatalmasat élveztem. Nem tudtam hova, nem is érdekel, végigfolyt rajtam, meg az ágyon is, de nem számított, csak az, hogy Lucien pár lökés után követett. Először csináltuk óvszer nélkül. Olyan gyorsan történt minden, hogy szinte fel sem tűnt, hogy nincs rajta, csak most jöttem rá, eddig csak annyi tűnt fel, hogy sokkal jobban érzem, már értem miért, nem állt közénk semmi. Először spriccelt belém, miközben mélyre csúszott, éreztem, hogy a forró élvezete szinte eláraszt. Eddig bírtam tartani magam, Lucien sem arra figyelt, hogy szorosan tartson, így előre dőltem, a puha párnába fúródott az arcom. Lucien kicsúszott belőlem és éreztem, ahogy folyni kezd az élvezete. Éreztem a pillantását magamon és elpirultam. Nem tudtam, mit láthat, de el tudtam képzelni. A véremmel keveredett élvezete már a combomon folyt végig. Lucien eldőlt mellettem, én meg szorosan hozzábújtam.
- Szeretlek - suttogtam a szájába, majd gyengéd csókot leheltem rá. Áradt belőle a szépség, a szeretet és a biztonság és most már a szerelem is. Tekintetem szerelmem pillantásával fonódott egybe. Ez volt életem legboldogabb pillanata. Szorosan bújtam hozzá.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Ha úgy gondolod, akkor nem nyitod le a spoilert!!! Lehet, hogy a nagy khm fogja kiszúrni a szemed!
- Spoiler:
*Sejtettem, hogy fájni fog neki, nem akartam fájdalmat okozni, egyszerűen csak annyira vágytam rá, hogy már nem bírtam tovább. Nyögése számomra is fájdalmas volt, szinte azonnal értem is hozzá, hogy megnyugtassam. Végig csókoltam a hátát, majd lassan mozogni kezdtem benne. Rácsaptam a seggére, hogy ő is mozogjon, lassan talált rá a tempóra, de én ez élveztem benne. Egyszerűen képtelen voltam még is felfogni, hogy újra velem van. Annyira hiányzott már. Láttam ahogy a lepedőt gyűrögeti, megmosolyogtatott, aztán fellökte magát hozzám, egyik keze a nyakam köré tekeredett beletúrt a hajamba, a másik kezével izgatóan a combomat simogatta, felnyögtem. Feje a vállamon pihent, én pedig szerelmes pillantással fordultam felé, miközben ő is rám nézett, hogy aztán csókot kérjen. Boldogan teljesítettem a kérését. Szerelmes csókot leheltem ajkaira, hevesen viszonozta, ez újabb mosolyt csalt az arcomra. Belenyögött a csókba, és újra megmozdult, aztán kérte, hogy fogjam erősen, boldogan szorítottam magamhoz, és csókoltam bele a nyakába. Nemsokára elélvezett, a gyönyör volt érezni ahogy a karjaim közt remegett, még pár lökés után én is követtem. Az ágyra hanyatlott miközben elengedtem. Gyönyörű volt ahogy ott feküdt, birtoklóan néztem végig rajta, ő pedig elpirult. Mellé feküdtem, és ahogy hozzám bújt szorosan magamhoz öleltem.*
-Én is szeretlek.*súgtam vissza, a csók nagyon jól esett, de nem hagytam annyiban, tarkójánál fogva húztam finoman vissza és követeltem a csók folytatását, finoman ízlelgettem ajkait, majd nyelvemmel törtem utat magamnak, a hátára fordítottam csók közben, majd áttértem a nyakára, finoman megharaptam, kezemmel fedeztem fel újra a testét, mintha most csinálnánk először.*
-Sokkal jobban kívánlak, mint legelőször.*suttogtam szenvedélyesen a bőrébe, ujjaim már ott jártak ahol a legérzékenyebb pontja volt, lefelé haladtam csókjaimmal, aztán már csak arra koncentráltam, hogy ajkaimmal juttassam el újra a csúcsra. Ahogy ez megtörtént egy hirtelen mozdulattal a nyakamba húztam a lábait, amilyen finoman csak tudtam újra belé hatoltam, lehajoltam hozzá és megcsókoltam, finoman és szenvedélyesen, nem tudtam betelni puha ajkaival. Ismét űzni kezdtem magunkat afelé a boldogság felé, amit csak egymásnak adhattunk meg. Újra belé élveztem, testemen a vágy édes-keserű hullámai futottak végig, felnyögtem majd Lucasra borultam, kicsúsztam belőle, a nyakába lihegtem, alig kaptam levegőt, még is apró csókokat nyomtam a nyakára. Lassan legördültem róla, és magamhoz húztam.*
-Azt szeretném ha örökre itt lennél velem.*öleltem át mindkét kezemmel, vágytól fűtött hangon, őszintén mondtam neki, majd lassan megcsókoltam már ki tudja hányadszorra. Sosem akartam már mellőle felkelni, mindig érezni akartam, és ezért képes vagyok mindent megtenni.*
-Sosem engedlek már el.*szakítottam meg egy pillanatra a csókot, míg ezt kimondtam, újra szerelmesen tapadtam ajkaira, végül csak csendben öleltem őt, simogatva a vállát, várva, hogy elaludjon.*
//Legközelebb ne felejtsd el te sem kitenni a +18-as kiírást (= nem csak nekem kell ám!! Az adminnak ne kelljen admini figyelmeztetést adnom (;//
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Fáradtan feküdt mellém. Megcsókoltam, majd amikor el akartam húzódni, mert nem volt több erőm, szinte követelte a folytatást azzal a mozdulattal, hogy a kezét a tarkómra csúsztatta. Ez annyira izgató volt. Szeretem, ha ennyire határozottan megmutatja, mit akar. A legjobb, hogy engem akar. Nem nagyon tud olyat kérni tőlem, amit ne tennék meg neki. A hátamra fordított csók közben, majd áttért a nyakamra, közben kezével a testem fedezte fel.
- Nekem ez az egész olyan, mint az első. Végre megint a karjaidban lehetek - suttogtam szerelmesen, de felnyögtem közben, mert ajkaival egyre lejjebb kényeztetett. Amikor a szájába vette a férfiasságom, az eddigieknél is hangosabb nyögés tört ki belőlem. Nem érdekelt az sem, ha hallja valaki, bár valószínűleg nincs közönségünk. Nem tudtam visszafogni magam, párszor elmerültem ajkai között, mindig is tudta, mivel éri el nálam gyorsan, hogy hatalmasat élvezzek, most sem volt ez másként. Még az orgazmus hatása alatt voltam, amikor megemelte a lábaimat, ha akartam sem tudtam volna tiltakozni, de nem akartam, sőt, azt akartam, hogy újra bennem legyen. Egy gyors mozdulattal merült el bennem, de finom volt, már nem fájt, talán azért, mert az előző után kellően tág voltam vagy csak mert az orgazmusra figyeltem. Újra mozogni kezdett bennem, egyre közelebb jutottuk megint a csúcshoz. Szenvedélyes volt, egyszerre élveztünk el, éreztem, ahogy megint eláraszt mélyen belül, rám feküdt, miután kicsúszott belőlem, lihegve csókolgatta a nyakam, annyira jólesett, beletúrtam a hajába és úgy húztam magamhoz.
- Örökké veled akarok lenni, csak a tied vagyok és te csak az enyém. Szeretlek - suttogtam, de már nagyon fáradt voltam. Finoman simogatott és puszilgatott, hamar elnyomott karjai között az álom. Reggel kipihenten ébredtem. Szerelmem karjaiban tudok a legjobban aludni, ez mindig is így volt, ő is tudja. Korábban is sokszor volt olyan, hogy ő még dolgozott, de megkértem, hogy bújjon ide, egyik kezével ölelt, a másikkal a laptopon dolgozott. Most én keltem előbb. Élveztem, hogy a karjaiban lehetek, nem hittem el, hogy megint együtt vagyunk, gyönyörködtem a látványban. Lassan kiosontam mellőle reggelit készíteni. Pontosan tudtam mi hol van, ráadásul a tegnap este jutott eszembe a konyháról is. Lucien kedvencét készítettem, majd tálcával a kezemben tértem vissza hozzá. Az egész nap szerelmesen telt, átmentünk hozzánk a cuccaimért, hamar összepakoltam, szinte ugráltam örömömben. Lucien is segített pakolni, de az lett belőle, hogy még lassabban haladtunk. Mindig megálltunk és csókoltuk egymást. Nagyon boldog voltam, hogy végre nála fogok lakni. Mindig is erre vágytam. Alapból is elég sok gyerekes dolgom van, de most tényleg egész nap pörögtem. Elkezdtem becuccolni hozzá, elég nehéz volt, mire mindennek megtaláltam a helyét és elrendezkedtem. Az elején még segített, de elég hamar megunta és leült a play station elé a kedvenc játékával. Hangosan mondott véleményt minden részéről, ha valami nem úgy alakult, ahogy akarta, akkor azért, ha meg nyert, azért adtott neki hangot. Egy ideig ültem mellette és vigyorogva néztem, végre benne is van valami gyerekes, nem csak bennem. Úgy tűnt, mostanában nem is akarja abbahagyni, úgy beleélte magát.
- Elmentem zuhanyozni - mondtam halkan, ha hangosan mondom, akkor sem figyel. Bementem a fürdőbe és amikor ledobtam mindent, csak arra tudtam gondolni, hogy én csak vele szeretek fürdeni. Akkor jutott eszembe valami. Álltam a tükör előtt és végigsimítottam a fenekemen. Próbáltam úgy, ahogy ő szokta. Becsuktam a szemem és halkan felnyögtem. Igen, erre vágyom. Akarom, hogy kényeztessen. Előrehúztam a kezem, végighúztam a férfiasságomon. Nem kellett sokat várni, amíg kemény lettem. Beálltam a zuhany alá és gyorsan megfürödtem, nem bírtam sokáig. Nagyon türelmetlen voltam, csak arra tudtam gondolni, hogy a tükör előtt simogattam magam. Ahogy szárazra töröltem magam, megint elkalandozott a kezem. Még mindig kemény voltam. Ahogy voltam, meztelen kiszaladtam a hálóba a síkosítóért, majd visszamentem a fürdőbe. Szerintem ez sem tűnt fel neki. Nyomtam egy adag síkosítót a kezembe és megérintettem magam hátul. Körkörös izgatás után elmerült egy ujjam. Nem értem el a g pontom, így feltettem a kád szélére lábam, így már könnyebb volt, mélyebbre csúszott az ujjam és az ajkamba kellett harapnom, majdnem hangosan felnyögtem. Vadul ujjaztam magam, nyomkodtam a g pontom. Ekkor tévedt a pillantásom valamire. A kézkréme. Gyakran használja, de én most egészen mást láttam benne. Kinyújtottam a kezem érte és gondolkodás nélkül bekentem síkosítóval. A bejárathoz illesztettem, először nehezen ment fel, de egy idő után vadul dugtam magam vele. Úgy gondoltam, eléggé tág vagyok. Kihúztam és visszatettem a helyére. Úgy, ahogy volt, síkosítótól csillogva. Azt sem tudtam, mit csinálok, a vágy uralkodott rajtam. Azt tudtam, hogy kívánom. Meztelen, nedves, kitágított fenékkel mentem vissza hozzá Félrelöktem a kezét és vele szemben az ölébe ültem.
- Akarlak... most - nyögtem a szájára.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Ha úgy gondolod, akkor nem nyitod le a spoilert!!! Lehet, hogy a nagy khm fogja kiszúrni a szemed!
- Spoiler:
*Élvezet volt figyelni ahogy lehunyja a szemeit, és lassan álomba szuszogja magát. Még egy kicsit fenn voltam, óvatosan kimásztam mellőle, és bezártam az ajtót. Ahogy visszamásztam az ágyba magamhoz húztam, nem sok kellett, és én is az álmok mezejére léptem. Az este eléggé lefárasztottuk egymást, vagy csak én Lucast, nem tudom biztosan. A lényeg, hogy szerelmem kicsivel előbb kelt mint én, édesen reggelit készített, és tálcám hozta be az ágyba, én addigra már bekapcsoltam a tv-t, és valami mese csatornát próbáltam behozni. Miután megreggeliztünk letusoltam a gyorsabbik cipőmben, majd átugrottunk Luc-ékhoz, hogy összeszedje a motyóját, és végre nálam lakhasson, örökre. A pakolás azon része mikor segíteni akartam csak még lassabban ment, mint gondoltam volna, folyton csókokat loptunk egymástól, egy szem olyan pillanat nem volt ami ne telt volna el érintkezés nélkül. Nálunk sem tudtam sokáig figyelni, hogy mit hová pakol ki, hamar a játékba menekültem, ám, mint mindig most is sikerült kivernem a biztosítékot magamnál, főleg ha egy pályát nem lehetett teljesíteni, akkor vagyok igazán mérges, csak eddig még senki nem látta. Lucasom a fotel karfájára tehénkedett, de ilyenkor nem igazán tudok vele mit kezdeni. Hallottam, hogy kijelenti, elmegy fürödni, de csak dünnyögtem rá valamit. Melegem lett levettem a farmerom, csak ennyi időre tettem le a játékot, és már ültem is vissza. Nem vettem észre, hogy szerelmem mit settenkedik mögöttem, már csak azt láttam, hogy ellöki a kezem ahogy az ölembe ül ádámkosztümben, és követeli a napi jussát. Ledobtam a játékot a kezemből, közel húztam magamhoz, és megcsókoltam.*
-Itt vagy az ágyon szeretnél jobban?*kérdeztem vissza sunyi mosollyal, miközben éreztem, hogy odalenn egyre keményebb leszek. Felkaptam a szerelmem, és nem érdekelt bármennyire sikított is fel, elcipeltem az ágyig, finoman ledobtam, aztán ráugrottam, először viccesen, aztán sokkal közelebb húztam magamhoz, letoltam a boxerem, és álló szerszámomat a seggéhez érintettem. Fényes volt a feneke, kérdőn néztem rá, majd inkább sátáni mosollyal az arcomon lassan belé hatoltam.*
-Valaki rossz fiú volt?*kérdeztem rá érzelmesen, miközben csókot loptam tőle, elkezdtem benne mozogni, nagyon könnyű volt, sejtésem sem volt mit csinálhatott ez a srác, de minden esetre úgy látom feltalálta magát, míg én játszottam. Egyre gyorsabban mozogtam benne, jól eső érzésemnek hangot is adtam, jó volt nézni a gyönyörtől egyre jobban kisimuló arcát, nekem Lucas jelentette a fényt az éjszakában. Úgy akartam vele szeretkezni, mint még soha, kicsúsztam belőle, és felvettem a kis kifli nagy kifli pózt, elkezdtem vele így is játszani, nagyon finoman, miközben párszor belecsókoltam a nyakába, megrágcsáltam a fülcimpáját, aztán ismét pozitúrát váltottam, a tempó pedig egyre gyorsabb lett. Éreztem, hogy megint nem bírom már sokáig, de az első számomra Lucas volt, nyögései zene volt füleimnek, alattam rázkódott, én pedig a gyönyörűségbe haltam majdnem bele, hiszen szerelmemnél jobb szívű embert még nem hordott a hátán a föld. Egyszerre élveztünk el, remegve húztam magamhoz, csókoltam meg izzadt homlokát, majd ajkát kezdtem el falni.*
-Szeretem ha elmondod, mit szeretnél.*suttogtam csókjaim közepette. Magamhoz húztam, és hirtelen felálltam vele együtt, majd a fürdőbe indultam édes kis terhemmel.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Bejött a tervem, egyből eldobta a játékot. Meglepettséget nem láttam rajta, viszont a növekvő izgalmát határozottan éreztem. Elvigyorodtam, nagyon jó érzés, hogy ilyen hatással vagyok rá. Nem tudom megszokni, hogy ennyire szeret és ennyire vágyik rám és nem is akarom megszokni, mert akkor elkényelmesednék, de én tenni akarok érte, hogy ez így is maradjon. Éppen mondani akartam, hogy itt akarom, nincs türelmem eljutni az ágyig és erőm sem, már így is remegett a lábam, de válaszolni sem volt időm, felkapott és a karjaiban vitt el az ágyig, megoldva a kérdést. Felsikítottam, mint mindig, amikor meglepődök. Pár lépés után már az ágyon landoltam, Lucien finoman ledobott, aztán játékosan rám ugrott. Felnevettem, de aztán a nevetés nyögésbe ment át, ahogy megéreztem kemény férfiasságát a bejáratnál. Most kezdtem el igazán izgulni, nem tudtam mit fog szólni ahhoz, hogy síkos a bejárat és tág is. Kérdő pillantása megijesztett, de aztán érzelmesen tett fel egy kérdést, közben csókot lopva.
- Amíg te el voltál foglalva, én is játszottam kicsit. Előkészítettem neked a terepet - vallottam be alsó ajkamba harapva. Egyre gyorsabban mozgott bennem, minden lökéssel nekicsapódott az ágy a falnak, láthatóan nem zavarta Lucient sem, mert nem lassított, vadul mozgott bennem, én meg nyögdécselve fogadtam minden lökését. Kicsúszott belőlem, hangot adtam a nemtetszésemnek, érezni akartam mélyen bennem, de nem is kellett sokat várni, elhelyezkedett mögöttem és a helyére csúszott. Az érzéstől a párnába markoltam, becsuktam a szemem és átadtam magam a ringatózó érzésnek. Belecsókolt a nyakamba, érzékien kóstolgatott. Oldalra fordítottam a fejem, hogy csókot kérjek tőle. Lihegtem, nem kaptam levegőt, de így is ajkait akartam az enyémen érezni. Nem sokáig élvezhettem így, megint pózt váltott és éreztem, hogy ennél többet most nem tudunk kipróbálni, már nem bírtam tovább, pár lökés után éreztem, ahogy remegni kezd a testem szerelmem karjai között. Hatalmas orgazmusom lett, hátrahajtottam a fejem, hangos nyögés tört fel belőlem, miközben ujjaimmal próbáltam szerelmemben megkapaszkodni. Neki sem kellett több, éreztem, ahogy egy erőteljes lökéssel mélyre csúszik és eláraszt az élvezete. Hozzám bújt, éreztem, hogy ő is remeg, de én is, nem tudtam abbahagyni, olyan erővel tört rám a gyönyör.
- Szeretlek - suttogtam és élvezettel bújtam hozzá. Puszit nyomott a homlokomra, aztán falni kezdte az ajkaimat. Próbáltam követni a tempóját, de levegőt kapkodva nem volt egyszerű, fáradtan mosolyogtam bele a csókba.
- Hát most elég szemléletesen mondtam el - vigyorogtam rá ellenállhatatlan pillantással. Megint felsikítottam, ahogy karjaiba kapva felállt velem és elindultunk. Először nem tudtam merre, bár gondoltam, de aztán belépett velem a fürdőbe. Akkor tett csak le, amikor már a zuhany alatt álltunk. Kinyújtottam a kezem, innen még pont elértem a kézkrémet és Lucien kezébe nyomtam.
- Ez volt az, aminek ránézésre a legjobb volt a mérete - vallottam be az alsó ajkamat rágcsálva, olyan pillantással, mint egy gyerek, aki tudja, hogy rosszat tett, de azt is tudja, hogy nem fogják megbüntetni érte.
- Ugye nem haragszol? - néztem rá csábító pillantással, miközben a kezem már a férfiasságán kalandozott. Izgatóan simítottam végig rajta. Nem bírtam magammal, végighúztam a kezem a testén, ahogy letérdeltem elé.
- Szerintem kapaszkodj szerelmem - néztem fel rá vigyorogva, miközben keménysége hegyével körberajzoltam a számat, mielőtt ajkaim rácsúsztak volna.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Ha úgy gondolod, akkor nem nyitod le a spoilert!!! Lehet, hogy a nagy khm fogja kiszúrni a szemed!
- Spoiler:
*Zene volt füleimnek Lucas nyögdécselése, sikerült az ágyig eljutnunk, de onnantól megállíthatatlanok voltunk, minden pillanatot ki akartam élvezni, és az sem igazán érdekelt, hogy Kedvesem mit csinált. Tökéletesen egyé váltunk és úgy éreztem már nem lehet jobb ennél semmi. Vagy három pozíciót kipróbáltunk, a végén pedig nem tudtam eldönteni, hogy Lucas vagy az én nyögéseim a hangosabbak. Mind a ketten nagyot élveztünk, életemben nem szeretkeztem még ilyet jót, különösen az volt a jó, hogy Lucas volt a partnerem, a szerelmem, az életem. Vágytól és annak a hullámaitól remegve bújtam hozzá, majd újabb csókokat loptam tőle. Percekkel később Lucas sikolyától kísérve a fürdőbe masíroztam vele. A zuhanyzóban tettem le végül, figyeltem, hogy mit csinál, és mikor a kézkrémet a kezembe nyomta sunyi mosoly kúszott ajkaimra.*
-Rosszabb vagy, mint gondoltam.*suttogtam neki vigyorogva, miközben keze már teljesen máshol járt.*
-Sosem haragudtam rád, most sem fogok.*sóhajtottam, hihetetlen, hogy egyetlen érintéssel képes a parazsat izzó tűz vésszé varázsolni. Még ki sem pihentem magam az előző menettől de már újra merevedésem volt, kész a srác és megőrjít azokkal a gyönyörű szemeivel. Ám az utolsó kimondott mondatot még fel sem fogtam, mikor elmerültem ajkai között. Az őrület határ mezsgyéjén táncoltam annyira jól eső érzés kerített hatalmába mikor kényeztetett. Hátam a csempének nyomtam, de még azt is túl forrónak éreztem, a bőröm érzékennyé vált, és üvölteni akartam a gyönyörtől. Úgy éreztem nem kapok már levegőt, és képtelen voltam megszólalni mielőtt elélveztem, pedig én igazán szólni akartam Lucasnak, de mikor a csúcsra értem nem tudtam türtőztetni magam, csak sikerült felordítanom. Még sűrűn kapkodtam a levegőt mikor felhúztam magamhoz szerelmemet és megcsókoltam, az sem érdekelt, hogy ha még tele van a szája velem, nem bírtam betelni vele, és róla sosem tudok már leszokni. Kicsit hagytam lenyugodni a kedélyeket, majd én térdeltem elé és kezdtem el kényeztetni, míg el nem értem a csúcsot. Karjaimmal öleltem át, míg megnyitottam a vizet, langyos víz... bőven elég volt a felhevült testünkre. Csak elfelejtettem, hogy Kedvesem vizesen milyen szexi tud lenni. Hát nem kellett sokat várni, hogy a vadállat megint előtörjön belőlem. Magamhoz szorítottam, és csókolni kezdtem a nyakát, míg kis unszolás után lábaival átölelte a derekam. Nekem meg nem kellett több, hogy újra benne legyek. Nekinyomtam a csempének és most kínzó lassúsággal mártóztam meg benne. Nem kell mindig vadállatként viselkednem. Most csak rá akartam figyelni.*
-Nagyon szeretlek.*suttogtam fülébe, még egy kicsit harapdáltam a nyakát, majd áttértem ajkára.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Még nem is csendesedtek teljesen az élvezet hullámai, amikor Lucien felkapott és elindult velem, mint kiderült a fürdő felé. Persze nem hagyhattam ki, első meglepetésemben sikítottam egyet szokás szerint, szeretem, ha a karjaiban lehetek, de még mindig meglep, hogy ilyen könnyedén felkap. Hamarosan földet értem a zuhany alatt, majd kicsit vonakodva, de bevallottam, mit csináltam. Szerencsére Lucien nem akadt ki, hogy az ő krémjét használtam, de a cél a lényeg és ahogy látom, az nagyon is tetszett neki. Olyan ellenállhatatlan és nem hiszem el, hogy megint az enyém. Nem tudom eléggé meghálálni neki, hogy megbocsátott. Letérdeltem elé, nem hagytam neki túl sok időt sem pihenni, sem reagálni, már el is merült ajkaim között. Nem siettem el a dolgot, ki akartam élvezni, hogy a számban érezhetem. Már pár napja ismét együtt voltunk, de olyan hosszú szünet után még mindig nem szoktam hozzá, hogy újra velem van, bármikor hozzáérhetek és minden olyan, mint korábban. Elégedetten vigyorogtam, ahogy kitört szerelmemből az első nyögés. Szeretem, ha hangot ad neki, mennyi élvezi, ettől csak még lelkesebben folytattam, pedig egyébként is szívesen kényeztetem a számmal. Ismerem, biztos voltam benne, hogy nem lesz energiája szólni, mielőtt rátörne az élvezet legmagasabb hulláma, de ez nem is baj. Szeretem, mindenestől és az sincs ellenemre, ha a számba élvez. Ez most is így történt. Kedvesem egy hangos nyögéssel a számban jutott a csúcsra, egyből nyelni kezdtem, de kicsit több volt, mint amennyit egyszerre le tudok nyelni, így amikor felhúzott magához, éppen kifolyt a számon egy kisebb adag. Nem úgy tűnt, mint akit zavar, egyből ajkaimra hajolt és megcsókolt, pedig még érezhette az ízét a számban, azt a kis felesleget a szám szélén pedig alaposan szétkente.
- Hmm olyan finom vagy - nyaltam körbe élvezettel a számat, amint elszakadtunk egymástól egy kis pihenőre. Szószerint kis pihenőre, mert egyből térdelt is le elém. Nem volt nehéz dolga, az ő élvezete nekem is meghozta a kívánt hatást, keményen vártam a kényeztetést, amit meg is kaptam. Néztem, ahogy elmerülök ajkai között. Úgy éreztem nincs erő a lábamban, próbáltam megkapaszkodni valamiben, a másik kezemmel pedig Lucien hajába túrtam, de még véletlenül sem irányítottam, mindig tudja, hogyan szeretem és úgy is csinálja. Nem tudtam és nem is akartam csendben lenni, hangot adtam annak, mennyire jól csinálja megint. Mindenhol érzékeny volt a testem, nehezen tudtam uralni magam, de tudtam, hogy Lucien nem igazán szereti, ha a szájában megyek el, így vele ellentétben én megpróbáltam valamit kinyögni, ha nem is túl értelmesen, de figyelmeztetni.
- Lucien...én...én...mindjárt... nem bírom - nyöszörögtem kissé össze-vissza, nem meglepő, minden szó után levegőért kapkodtam vagy éppen felnyögtem. Aztán elértem én is a legmagasabb csúcsra. Kéjes nyögés hagyta el a számat, remegett a testem és kimondottam örültem neki, hogy Lucien amin felállt, átölelt és úgy nyitotta meg a vizet. Szinte ő tartott, levegő után kapkodtam a karjaiban. A víz langyos volt, kifejezetten szeretem a meleget, de ilyen felhevülten ez is elég volt. Élveztem, ahogy az érzékeny bőrömön végigfolynak a vízcseppek, aztán a tekintetünk találkozott és tudtam, hogy itt nincs vége a dolognak. Ismerem minden pillantását, nem volt nehéz kiolvasni belőle, mire gondol. Magához húzott, egyből hozzám nyomódott merev férfiassága, kicsit azért meglepődtem, hogy ilyen hamar készen áll a folytatásra, de kicsit sem bántam. A nyakam csókolgatta, tudja, hogy ettől minden létező szőrszálam az égnek mered, ahogy ezt most is tették. Elégedett kis sóhajt hallattam, majd amikor rájöttem, mit szeretne, megkapaszkodtam benne és a derekára húztam a lábam. Nem szórakozott, egyből a bejáratnál éreztem, beleharaptam alsó ajkamba, miközben éreztem, ahogy befelé furakodik.
- Olyan türelmetlen vagy - szóltam rá nevetve, semmi kifogásom nem volt a dolog ellen, de nem hagyhattam ki, hogy beszóljak neki. Végig a szemébe akartam nézni, a behatolás pillanatában mégis becsukott szemmel nyögtem fel, majd kényszerítettem magam, hogy kinyissam, látni akartam a tekintetét, ami sötét volt a vágytól. A csempének nyomott, de nem volt hideg vagy csak nem éreztem, nem tudom, nem azzal voltam elfoglalva. A vállába kapaszkodtam, aztán a nyakán simítottam végig, beletúrtam a hajába, a hátát simogattam, kapaszkodtam belé, mint egy kismajom. Éreztem, ahogy lassan tövig csúszott, teljesen kitöltött. Nem ment nehezen, az előző menet hatására már nem csak a síkosító, hanem az élvezete is könnyítette a bejutást. Lassan mozgott bennem, nem kapkodott. Ahogy tövig merült, lassan kihúzódott, majd ismét mélyre hatolt bennem.
- Én...is...nagyon...szeretlek - nyögtem vággyal teli hangon. A fejem a csempének támasztottam, néha emeltem fel egy csókért. Lucien a nyakam vette célba, majd áttért az ajkaimra. Valahogy minél lassabban mozgott bennem, annál izgatóbb volt, nem is bírtam sokáig, a csúcsra hamarabb értem, mint gondoltam volna, meglepve ezzel magamat és gondolom szerelmemet is. Mondjuk rá sem kellett várni, sokat, éreztem, ahogy még kicsit mozdul bennem, aztán megremeg és elönt a forróság. Elégedett mosoly kúszott ajkaimra, nagyon kielégült voltam és szerelmesen simultam a kedvesemhez. Még sokáig bennem volt, lassan húzódott ki és abban a pillanatban éreztem, ahogy élvezete végigfolyik a combomon. Ez annyira izgató.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Ha úgy gondolod, akkor nem nyitod le a spoilert!!! Lehet, hogy a nagy khm fogja kiszúrni a szemed!
- Spoiler:
*Hogy Lucas-nál nincs jobb számomra, abban biztos vagyok. De hogy ennyire kiéhezett mióta vagyok, azt nem tudom megmondani. Ez a törékeny fiú hol az állatot, hogy pedig a szerelmes embert hozza ki belőlem. Igazi élvezet vele az együtt lét és minden pillanata aranyat ér. Ha lepippant, ha csak úgy elmerülhetek benne, jézusom néha elég ha csak hozzám ér. Napok óta végre tökéletesen teljesnek érzem magam, és ezzel szerintem Lucas sincs másként. A fürdős együttlétünk végén, mint egy kis majom úgy lógott rajtam, miközben én minden egyes lökéssel közelebb vittem a csúcshoz. Meg is lepett mikor előbb élvezett el, mint én, de persze cseppet sem bántam, nem sok hiányzott, és követtem az én cicámat. Mélyen benne üresedtem ki, hangosan nyögve, aztán egy csókért hajoltam. Percek teltek el, mire kihúzódtam belőle, és megnyitottam a vizet.*
*Alig vártam, hogy végezzünk a fürdéssel. Miközben törölköztünk szemérmetlenül pillantottam végig Lucason, aztán egy váratlan pillanatba a fenekére csaptam a törölközőmmel. Elvigyorodtam, és ártatlan képet vágva néztem rá. Felkészültem az ellentámadásra, de én ennél cselesebb voltam, felkaptam a boxerem, és kiszaladtam a fürdőből. Ilyenkor mindig kicsit gyereknek érzem magam, és jól esik. A konyhába "menekültem" készítettem egy szendvicset, majd tovább indultam a dolgozószobába, hogy megnézhessem az e-mail-jeimet. Már előre látom, hogy halomban áll a munka. Fogtam is a fejem rendesen, és már előre morogtam. De legalább amíg itthon vagyok, addig nem érdekel semmi, és nem muszáj foglalkoznom a melóval. Sokkal jobban érdekel, hogy Lucas mivel szeretne visszavágni. A gondolat is mosolyt csal az arcomra, egyszerűen imádom. Mintha megérezték volna, hogy belépek a dolgozószobába, már meg is csörrent az asztali telefon. Mérgemben káromkodtam egyet, aztán felkaptam a készüléket. Nem telt el két perc már kinn voltam, és a szobám felé igyekeztem, eléggé dühös képpel. Berendeltek dolgozni, valaki beteg... Anyátokat! A ruhás szekrény előtt elgondolkodtam, hogy ha úgy öltözöm ahogy itthon szoktam, akkor hazaküldenek. Nem is lenne rossz ötlet, vagy csak simán beviszem magammal Lucast és le van a gond. Nem akarok bemenni dolgozni, mikor ő itt van már nekem újra... Dühösen toppantottam egyet, és kivágtam a szekrény ajtót. Körbe néztem a ruháim között, és találomra kivettem egy szűk farmert, egy fekete pólót és egy zakót. Felkaptam magamra, előkerítettem a cipőmet egy zoknit, és készen voltam. Azért hiú módon a tükör elé léptem, és megnéztem magam, mert miért ne tehetném. Épp ekkor esett be a szobába kedvesem. Sötét tekintettel méregettem és egy félmosollyal néztem rá a tükörből.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Kicsit sem tudtam betelni szerelmemmel. Hiába ért hozzám, sőt bennem volt, akkor is úgy éreztem, hogy álmodok. Valóságosak az érintései, mégsem tudtam elhinni, hogy tényleg együtt vagyunk megint. Határtalan boldogságot és kielégülést éreztem a karjaiban, sokáig csak csüngtem rajta, majd a fürdés végén kénytelenek voltunk egy kicsit elszakadni egymástól. Elgondolkodva próbáltam összekapni magam, persze a mosolyom letörölhetetlen volt, amikor megéreztem azt a csípő érzést a fenekemen.
- Héé szabad ezt? – nevettem és én is felé csaptam a törölközőmmel, de persze ügyesebb volt, meglépett előlem. Mégsem haragudtam rá, hogyan is tehetném, pont ezt szeretem benne, sok más mellett, hogy játékos és mindig jókat nevetünk. Hiába, tökéletes pasim van. Csak az enyém. Kicsit még tollászkodtam a tükör előtt, szokásom, majd úgy döntöttem, a fene sem fog felöltözni, nincs kedvem, amúgy is otthon vagyok. Otthon... fura belegondolni, de annyira jó. Végre együtt lakunk, olyan régóta vártam erre és most tessék, a ruháim Lucien ruhái mellett lógnak a szekrényben. A cuccaim a fürőben az ő cuccai mellett sorakoznak. A gondolat mosolyt csalt az arcomra. A törölközőt a derekam köré csavartam, biztos vagyok benne, hogy Luciennek nem lesz ellene kifogása, hogy szinte ruha nélkül mászkálok a házban, amúgy is egy friss szerelmes pár gyakrabban van ruha nélkül, mint ruhában. Elindultam megkeresni a párom, sejtettem, hogy a konyhában lehet, ilyenkor mindig éhes, de nem találtam rá, csak árulkodó nyomok utaltak arra, hogy szendvicset csinált. Tovább kerestem, aztán rá is találtam, de már teljesen felöltözve. A tükörben találkozott a tekintetünk, láthatta, mennyire meglepődtem.
- Hát te? Mi ez a sok cucc? Túlöltöztél – mosolygok rá. Nem terveztem, hogy megyünk valahova, sőt azt sem gondoltam, hogy ő készül bárhova is. El is felejtem, hogyan akartam visszavágni a törölközős dolog miatt, a pillantásom a szendvicsre esik és elindulok felé.
- Nekem nem is csináltál? Éhes vagyok nagyon – felemelem a szendvicset és kisfiús mosollyal, jóízűen beleharapok.
- Héé szabad ezt? – nevettem és én is felé csaptam a törölközőmmel, de persze ügyesebb volt, meglépett előlem. Mégsem haragudtam rá, hogyan is tehetném, pont ezt szeretem benne, sok más mellett, hogy játékos és mindig jókat nevetünk. Hiába, tökéletes pasim van. Csak az enyém. Kicsit még tollászkodtam a tükör előtt, szokásom, majd úgy döntöttem, a fene sem fog felöltözni, nincs kedvem, amúgy is otthon vagyok. Otthon... fura belegondolni, de annyira jó. Végre együtt lakunk, olyan régóta vártam erre és most tessék, a ruháim Lucien ruhái mellett lógnak a szekrényben. A cuccaim a fürőben az ő cuccai mellett sorakoznak. A gondolat mosolyt csalt az arcomra. A törölközőt a derekam köré csavartam, biztos vagyok benne, hogy Luciennek nem lesz ellene kifogása, hogy szinte ruha nélkül mászkálok a házban, amúgy is egy friss szerelmes pár gyakrabban van ruha nélkül, mint ruhában. Elindultam megkeresni a párom, sejtettem, hogy a konyhában lehet, ilyenkor mindig éhes, de nem találtam rá, csak árulkodó nyomok utaltak arra, hogy szendvicset csinált. Tovább kerestem, aztán rá is találtam, de már teljesen felöltözve. A tükörben találkozott a tekintetünk, láthatta, mennyire meglepődtem.
- Hát te? Mi ez a sok cucc? Túlöltöztél – mosolygok rá. Nem terveztem, hogy megyünk valahova, sőt azt sem gondoltam, hogy ő készül bárhova is. El is felejtem, hogyan akartam visszavágni a törölközős dolog miatt, a pillantásom a szendvicsre esik és elindulok felé.
- Nekem nem is csináltál? Éhes vagyok nagyon – felemelem a szendvicset és kisfiús mosollyal, jóízűen beleharapok.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
*Tényleg dühös voltam amiért behívtak dolgozni, de nincs mit tenni, végül is én vagyok a főnök ha tetszik ha nem. A "nyaralásom" már régen letelt, persze már tervben van az újabb, csak nem egyedül. A tükör előtt bíbelődtem még, és próbáltam a hajammal valamit kezdeni, még igazán most d*gtam a fürdőben kinézete volt. Aztán egyszer csak belépett Lucas, egy szál törölközőbe. Sötét mosoly jelent meg az arcomon, Ő aztán tudja hogyan kényszerítse vissza a gondolataimat a legjobb dologhoz a világon. Természetesen meg is szólal, mire csak morranok egyet. Se kedvem se humorom most. Drágám valószínűleg a szendvicset láthatta meg, mert nyomós okokkal indul meg felém, én pedig a tükörből nézem tovább.*
-Gondoltam úgy is az enyémet eszed meg, szóval nem, most nem csináltam.*vigyorgok végre én is, mellette képtelen vagyok bosszankodni.*
-Bejössz velem a munkahelyemre. Be kell mennem papírmunka várja a főnököt.*jelentem ki, majd a végén kihúzom magam. Végül a szekrényünkhöz lépek, és a ruhái között kezdek válogatni, míg Lucas jóízűen a szendvicsemet majszolja. Egy kicsit feszülősebb csőnadrág, egy világos felső kerül a kezem ügyébe, persze gondolatban már kihámozom ebből a szerelésből, és nem bele akarom tuszakolni. De most kicsit muszáj. Azt viszont nem bírom ki, hogy itt van egy szál törölközőben és engem néz. Hogy lehet valaki ilyen édes? A ruháit a fotelba dobom, és egy lépéssel előtte termek. Ha még van nála szendvics, akkor kiveszem a kezéből, a következő pillanatban pedig az ágyon landolunk. Hevesen csókolom, megint vágyom rá, vagyis nem megint, mert mindig, és így azt hiszem elég nehezen jutok ma be munkába.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Azt hiszem eléggé kifárasztott Lucien, de a jóból nem elég. Mégis úgy gondolom, nem árt nekünk egy kis pihenő. Ezzel a gondolattal indulok el megkeresni, na meg vissza akarom neki adni a kis kedvességet, amit a törölközővel adott. A konyhában csak nyomokat találok, így aztán tovább keresem a szerelmem, meg is találom, de csak egy szendviccsel. Szóvá is teszem, de jobban zavar, hogy öltözködik. Ahogy néz rám a tükörből, elolvadok, de azért rákérdezek, minek ennyi ruha, amikor láthatóan ő is folytatná a dolgot.
- Bemegyek veled? Ezt így kitaláltad? – mosolyodok el, közben a szendvics felé sétálok, felveszem és bele is harapok. Ha szerinte úgyis az övét eszem meg, akkor nem zavartatom magam.
- Csak azért, hogy igazad legyen – jelentem még ki, mielőtt beleharapok. Pár falat után folytatom csak.
- De ott csak feltartalak. Mondjuk... szívesen bemegyek veled, meg hát tudja meg mindenki, hogy az enyém vagy és nem vagy eladó – mosolygok, közben megnyalom a számat. Tudja jól, hogy szívesen bemegyek vele, sőt, itthon nem is maradnék most, vele akarok lenni. Itthon. Elég fura még, de azt hiszem a jót könnyű megszokni. Az mondjuk már nem is szokatlan, hogy a szekrényben a ruhái mellett lógnak az enyémek is. Úgy látom Lucien is megszokta a helyzetet, nagyon otthonosan válogat a cuccaim közül. Elismeréssel bólintok, amikor meglátom, mit vett elő nekem. A kedvenceim. Mégis a fotelben landolnak, nekem meg annyi időm sincs, hogy harapjak mégegyet, mert Lucien már veszi is ki a kezemből a szendvicset. Még az sem esik le, hogy miért csinálja, viszont amikor az ágyra dob, na akkor már pimasz kis vigyorra húzom a számat.
- Azt hiszem így nem fogunk hamar beérni a munkahelyedre – kicsit sem fogom vissza magam, csábítóan mosolygok, a lábam a derekára húzom, ágyékomat szorosan az övéhez nyomom.
- Mondjuk szerintem ez téged sem érdekel jelenleg... nagyon kívának – suttogom egy szenvedélyes csókba. Nekem sincs ellenemre egy kis játék, sőt, annyira akarom, hogy megőrülök.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
*Szebb reggelt el nem lehetne képzelni. Lucas és én csak úgy együtt... Aztán közbeszól a munka. Kicsit mérgesen öltözök, hogy aztán eldöntsem kedvesemet is magammal viszem. Ezt közlöm is, amire kicsit meglepődik.*
-Aha! Nem kitaláltam, eldöntöttem, hogy jössz és kész. Nem megyek be egyedül!*jelentem ki, míg kiveszem a ruháit addig ő elmajszolja a szendvics felét, talán, mert nekem más terveim lesznek, és nem is érdekel már, hogy munkába készülök. Az ágyon landolunk, ő pedig már mosolyog is. Ezt nem lehet szótlanul hagyni. Egyből ajkaira tapadok és már hámozom is ki a törölközőből.*
-Szerinted érdekel is engem, hogy mikor érek be a saját éttermembe?*kérdezek rá vigyorogva, miközben kezeim lassan a testét ingerlik. Ujjaimat a hajába fúrom és közel húzom egy csók erejéig. Végül eldőlök mellette, és magamra húzom.*
-Vetkőztess le!*kérem tőle suttogva a vágytól.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
+18
Nekiesek a szendvicsek, éhes vagyok, meg persze lusta is, úgyhogy nem zavar, hogy végülis nem nekem csinálta. Felkapom a fejem, amikor kijelenti, hogy megyek vele a munkahelyére. Hát jó, végülis ráérek és addig is együtt vagyunk. Nem hagy sokáig enni, kiveszi a kezemből és már húz is az ágyra. Azt még kibírja a törölköző, ahogy landolok, de Lucien nem hagyja annyiban, megszabadít ettől a kevés ruhának sem minősülő dologtól. Az egészet csak egy csábító mosollyal kommentálom. Szóvá teszem, hogy így nem fog beérni a munkahelyére, de a válaszától nekem is eszembe jut valami. Nem maradok éhen.
- Várj, csak most esik le... akkor a szendvics csak előétel, gondolom kapok valamit enni a szerelmem éttermében, nem? – kérdezek rá a dologra, meg persze mosolygok, azóta, mióta újra együtt vagyunk. Nem tudom és nem is akarom abbahagyni. Már követni sem tudom, hol járnak be a kezei, hol simogat, hol csókol. Már éppen kezdeném nagyon élvezni, amikor eldől mellettem és magára húz, meg persze egy édes kis feladatot bíz rám.
- Szóval ezért öltöztél fel, hogy kihámozhassalak a ruháidból – nevetek fel és kicsit felhúzom magamhoz egy csókra, meg azért, hogy a zakót meg a pólót levegyem róla. Amint ez megvan, visszadöntöm az ágyra és a mellkasát kezdem csókolgatni. Nem lehet betelni vele. Ujjaim gyakorlottan bontják ki a nadrág övét, aztán a kezem is elmerül a nadrágban, egészen addig, amíg végre a keménységét simogatom. Nem teszek teljesen eleget a kérésének.
- Neked nem lehet ellenállni – mosolygok rá, feltérdelek és a megfelelő helyre illesztem a férfiasságát, majd lassan ráereszkedek.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
+18
-Igen a szendvics előétel, az én főételem te leszel nyersen...*vágytól sötét tekintettel nézek rá, és nem is arra válaszolok amire eredetileg akartam. Jó érzés hogy itt van mellettem, aztán megkérem egy apróságra, amit úgy teljesít is, félig. Ezen nézek egy nagyot, de nem zavartatom magam. Mikor rám ül felnyögök, eszméletlenül jól esik, úgy ér hozzám ahogy szeretem, úgy mozdul ahogy nekem jól esik, és az őrületbe kerget vele.*
-Szóval most te dugsz meg engem?*öltöm ki rá a nyelvem, és mozdulok egyet, hogy érezzen. Feltolom magam és a könyökömre támaszkodok majd egy csókot kérek tőle, el is mélyítem, miközben lassan mozogni kezdek benne. Ráharapok az ajkára és megszívom kicsit. Aztán hirtelen átfordulunk, és már Lucas háta nyomódik az ágynak. Így azért mégis csak jobb a dolog.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Azt hiszem meglepődik, hogy nem vetkőztetem le teljesen, de nincs türelmem. Ahogy belenézek a szemeibe, látom mennyire vágyik rám, így talán neki sincs ellenére a dolog. Nem húzom a dolgot, azt teszem, amire mindketten vágyunk, elhelyezkedek és beleülök, lassan csúszok rá. Ahogy felnyög, én is nyögök egyet, a fejem hátravetem közben. A kijelentésére elmosolyodok.
- Nem, csak türelmetlen vagyok. Tudtommal meg szeretkezünk és nem dugunk / – nyújtom ki én is a nyelvem vigyorogva. Persze a mondat vége megint nyögés lesz, mert megmozdul bennem, méghozzá nagyon izgatóan. A könyökére támaszkodik és csókot kér, amit persze adok én magamtól is. Szenvedélyesen faljuk egymást, nyöszörögve élvezem, ahogy mozogni kezd bennem. Aztán nyekkenek egyet, amikor átfordulunk.
[b] - Szeretsz irányítani? – suttogom a csókba és elmosolyodok, kicsit sem bánom, hogy ő van felül. Simogatom, ahol érem, kéjesen nyögök, lábaimat a derekára teszem.
- Kívánlak Lucien – suttogom önkívületben. Már nincs messze a kielégülés sem.
[/b]
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
+18
*Egyszerűen imádom Lucast, annyira hozzám illik, és annyira az enyém... Ahogy rám ereszkedik felnyögök és ez a reakció hallatszik tőle is. Kezeim a csípőjére vándorolnak ahogy mozdulok, a lopott csók jól esik, aztán fordulunk is át. Úgy vigyorgok le kedvesemre, és csak akkor válaszolok.*
-Jól tudod, szeretkezünk. És ismersz már eléggé... Szeretek uralkodni rajtad.*nyögöm ahogy mozgásba lendülök benne. Lábait a derekam köré fonja ezzel feltüzelve engem is. Szeretem minél közelebb érezni magamhoz, Lucas az enyém. A kis suttogásra elszakad a cérna, lehajolok egy csókért majd gyorsítok a tempón, mondhatnám azt is, hogy rendesen megadom ami jár neki, nekünk, de annál most finomabb vagyok. Vágyom rá és most csak még jobban, nem értem hogy képes még ez is fokozódni... Csók csókot követ, míg el nem érjük a csúcsot. Ráborulok Lucasra és hangosan, szaporán szedem a levegőt.*
-Megölsz szerelmem.*súgom a nyakára ahogy kihúzódok belőle, aztán feltornázom magam, hogy csókot lophassak és egy kicsit gyönyörködhessek benne.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Beleülök, de nem sokáig élvezhetem a vezető szerepet, mert Lucien átfordít és én kerülök alulra. Nem bánom, igazából ez így jó. Szeretem, ha uralkodik rajtam, meg szeretem húzni is, meg is teszem, a válasszal meg teljesen elégedett vagyok. Nem is szólok semmit, egy mosollyal válaszolok. Igazából nem is tudnék semmit szólni, csak nyögni tudok, ahogy mozogni kezd bennem. Minden mozdulata, minden nyögése csak még jobban felizgat. Úgy látom ezzel ő sincs másképp, mert amikor azt suttogom, hogy mennyire kívánom, gyorsítani kezd, de még így is szerelmes minden mozdulata. Örülök neki, hogy nincsenek szomszédok, nem kell visszafognom magam. Kéjes nyögések törnek fel belőlem, minden lökésére egy nyögés a válasz. Lábaimmal szorosan fogom át a derekát, ujjaim a bőrét fedezik fel, néha egy erőteljesebb lökésnél belemarok, de csak finoman, hogy érezze, mennyire felizgat. Nem is bírjuk sokáig, ahogy megérzem Lucien élvezetét mélyen magamban, én is követem és a hasát kenem össze. Hangosan kapkodom a levegőt, akárcsak a szerelmem.
- Mit teszel velem szerelmem? Egyszerűen elképesztően jó vagy – suttogom és közben puszikkal halmozom el, ahol érem. Eltűrőm a hajam az arcomból, el tudom képzelni, hogy nézhetek ki egy ilyen menet után.
- Azért elég rossz hatással vagyok rád... Az lehet, hogy főnök vagy, de miattam elhanyagolod a dolgod. Pedig úgy maradnék itt veled az ágyban – nézek rá csábítóan és ráharapok az alsó ajkamra közben.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
*Persze szívesen maradnék még én is, sőt ki sem lépnék a házból, csak hát muszáj bemennem. De ma végre nem egyedül megyek. Lucas is jön és nincs más választása.*
-Gyors zuhany?*kérdezek vissza gonoszul, de meg sem várom a válaszát, vőlegény foltos hassal nem indulok el sehová, így a karjaimba kapom és már el is indulok vissza oda ahonnan indult ez az egész. Lekapom a cipőm, a nadrágom, a boxert a zoknit, és már húzom is drágámat a víz alá. Valahogy nem tudok a fürdésre koncentrálni először, így lopok egy szenvedélyesebb csókot, aztán gonosz módon elfordulok tőle és a lehető leggyorsabban tüntetem el magamról az iménti "előjáték" jeleit. Amit ez utánra terveztem, az lesz még szép. A főétel tökéletes szervírozása.*
-Ha kész vagy mehetünk.*kacsintok rá a vállam felett, és már lépek is ki, hogy megtörölközzek. Vigyorogva nézem még egy-két percig, milyen elveszett néha a zuhany alatt, de mennyire kívánom ilyenkor. Megsajnálom, és nyújtom felé a kezem, segítek neki, de csak miután csókot loptam.*
-Ha elkések, akkor a számládhoz írom.*súgom a fülébe nem is kevés ígérettel, aztán újra a szoba felé indulok, hogy ismét harci díszben tündököljek.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Azt hiszem meg sem tudok mozdulni, Lucien viszont úgy tűnik nem fáradt el eléggé. Elhúzom a szám a fürdés gondolatára és csak nyögök egyet. Lucien fel is kap és elindul velem a fürdőbe.
- Gondolatolvasó vagy? Nem lett volna erőm megmozdulni – mosolyodok el és belecsókolok a nyakába. Kicsit ki is szívom, azt akarom, hogy mindenki lássa, csak az enyém. Letesz a fürdőben, én meg leplezetlenül nézem, ahogy leveszi magáról azokat a ruhákat, amiket én lusta voltam. Kissé megremeg a lábam, ahogy belépek a zuhanyfülkébe, biztosra veszem, hogy újabb élvezetes menetben lesz részem, de nem. Tudja, hogyan húzzon, így aztán elfordulva gyorsan végez a fürdéssel, én meg kicsit ügyetlenkedek, nem akarok egyedül fürdeni, mindent vele akarok csinálni. Végül kis segítséggel meg is oldom a dolgot.
- Te mondtad, hogy nem tudsz elkésni, a tied a hely, nem? – emlékeztetem vigyorogva arra, amit nemrég mondott, de azért én is összekapom magam, megtörölközök, aztán a háló felé veszem az irányt, teljesen meztelen, nem zavartatom magam.
- Ugye nincs sok dolgod? Egy ideig elvagyok, de aztán igénylem a társaságot, te is tudod – pillantok rá sokatmondó mosollyal. Az általa választott ruhák felé veszem az irányt, de persze mindig úgy fordulok, hogy jó rálátása legyen rám. Nem tudok betelni vele.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
*Egyenesen jól esett az, hogy Lucas kiszívta a nyakam, persze én nem viszonoztam, mert másra tartogattam, de mindennek megvan az előnye és a hátránya is. A másodszori felöltözés már nem ment olyan egyszerűen, a kis csipkelődésre morogtam egyet, pedig máskor simán visszavágok, most dühös vagyok amiért be kell mennem. Nesze neked vezetői poszt. Egyre rosszabb a dolog, főleg, hogy Lucas csak úgy fordul, hogy mindent jól lássak. Sötét mosoly játszik az ajkamon, miközben mögé lépek, aztán magam felé fordítom, hogy birtoklón csapjak le ajkaira.*
-Annyi dolgom van amennyit akarok, hogy legyen, és ne izgulj, nem fogsz egyedül lenni, mert meglepetésem van számodra.*kacsintok gyerekesen, majd az asztalról felkapom a kocsikulcsot és már csak az ajtóból nézek vissza az én egyetlenemre.*
-Szóval Mr. Rivers, jön vagy marad?*kérdezek rá gonoszul és már a lépcső felé tartok. Végül a bejárati ajtónál bevárom, hogy aztán együtt lépjünk ki, üljünk be a kocsiba és fanyar képpel indulhassak a munkahelyemre. De legalább nem egyedül fogok menni. Út közben néha sunyin rápillantottam Lucasra, végül leparkoltam, és kézen fogva léptünk be az étterembe.*
Lucien DuFeron | Hozzászólások száma : 45 Join date : 2012. Sep. 26. |
Re: Lucien szobája
Azt hiszem elég sokáig itt tudnék maradni. Fogalmam sincs, meddig, de semmi kedvem kilépni még a hálóból sem, egyszerűen csak Luciennel akarok foglalkozni. Tudom, dolga van, de alig hiszem el, hogy tényleg azt akarja, hogy vele menjek. Útban leszek az biztos. Látom mennyire nehezére esik visszafognia magát, én meg mindig úgy fordulok, hogy mindent jól lásson, hátha lesz még egy menet, mielőtt melózni indulunk. Lucien megcsókol, de meglepően erős az önuralma, aztán már a kocsikulccsal a kezében vár rám. Felsóhajtok és öltözök tovább, de azért valami feltűnik.
- Meglepetés? Micsoda? Na mond eeeel... tudod milyen kíváncsi vagyok – lelkesedek, mint egy gyerek. Lucien nem vár, már hallom, ahogy megy lefelé a lépcsőn, szóval sietek én is. amúgy elég sokáig el tudok szórakozni, de ezt tudja, úgyhogy meg is könnyítette a dolgom azzal, hogy az előbb kiválasztotta, mit vegyek fel. A pólót akkor rángatom magamra, amikor már lefelé megyek én is a lépcsőn, aztán beülünk az autóba és már indulunk is. Nem kerüli el a figyelmem, hogyan néz rám útközben, de próbálom elintézni egy mosollyal, mert különben nekiesnék. Lassan meg is érkezünk az étteremhez.
- De jó, olyan régen jártam itt, pedig nagyon szeretem ezt a helyet – vallom be, de úgy is tudja, mindig is szerettem, szerintem ez a legjobb étterem. Amióta szakítottunk, nem jártam erre, de most éppen ideje volt. Kicsit meglepődök, ahogy megfogja a kezem és úgy sétálunk be.
- Ez biztos, hogy jó ötlet? Úgy értem... akarod, hogy tudják? – súgom oda Luciennek, de nem engedem el a kezét, inkább erősebben szorítom. Szélesen mosolygok, nem tudom titkolni, mennyire boldog vagyok.
- Még tudom, merre van az irodád, már ha oda megyünk – megállok egy pillanara és kérdőn nézek Lucienre. Nem értem, hogyan tud ennyire jól kinézni. Legszívesebben megcsókolnám itt mások előtt vagy akár neki is esnék.
Lucas Rivers | Hozzászólások száma : 59 Join date : 2012. Sep. 26. |
:: Játéktér: Shadowland :: Haven városa :: Kertváros :: Lucien DuFeron háza
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Csüt. Május 12, 2016 6:33 pm by Admin
» Mia & Blake hálószobája
Szer. Nov. 27, 2013 1:08 pm by Mia Ryder
» Lucien irodája
Vas. Nov. 24, 2013 5:00 pm by Lucien DuFeron
» Lucien & Lucas
Vas. Nov. 24, 2013 4:10 pm by Lucien DuFeron
» Konyha és Étkező
Vas. Szept. 15, 2013 2:48 pm by Celia Connor
» Shea szobája
Vas. Szept. 08, 2013 9:17 pm by Shea O'Halloran
» Terasz
Csüt. Szept. 05, 2013 6:16 pm by Rebecca Lia Watson
» Nappali
Csüt. Szept. 05, 2013 5:50 pm by Blake Hudson
» Homokos tengerpart
Csüt. Szept. 05, 2013 5:35 pm by Massie Block