Bárpult

Hosszú bárpult, bárszékek sokasága várja a sörre, rövid italokra vágyókat. Nincs más dolgod, mint betérni ide, és kérni valamit, majd leülni és elfogyasztani.

*Gondolta a manó, hogy én ma éjjel bulizni fogok, főleg mióta úgy érzem átb@sztak. Erre van most a legkevesebb kedvem. Mégis... Külön meghívást kaptam a mai estére, méghozzá egy elveszett báránykától. Jason... A múltkor még lepattintott magáról, most pedig... Mit akar? Fogalmam sincs, de ideje kiderítenem. Csinos kis miniszoknya, egy majdnem csak semmit takaró topp és a bakancsom ami rajtam látható, illetve az övtáskám, vállon átvetve. Belépek a White Cat-be, sejtem én, hogy előbb érkezem, mint a partnerem, arra is kíváncsi vagyok, mit akar majd mondani, mert jól eltűnt, és úgy összetörte a szívem. A bárpulthoz indulok, minden második pasi utánam fordul, aztán ahogy felülök a bárszékre kikérek egy dupla whiskey-t meg mellé két tequilát. Egymás után gurítom is le őket, aztán valami azt súgja forduljak hátra. Csak egy gyenge megérzés, én pedig eleget teszek neki, és kivel találom szemben magam? Naná, hogy Jasonnel. Ki sem kellene nyújtanom érte a kezem olyan közel van.*
-Mit iszol?*kérdezek rá rögtön leplezve a megilletődöttségem, majd felvonom a szemöldököm.*
-Eltűntél...*jegyzem meg halkan és lemászok a bárszékről.*
-Miért kerestél meg újra? Miért ide szervezted a találkozót? Mit akarsz?*támadok neki egyből, és lassan felé lépek, hogy köztünk már ne legyen távolság.*

*Hát persze, mindig az van amit ő akar. Már beleszokhattam volna. Itt és ekkor találkozunk, ne kérdezzek egyszerre több dolgot, mert az agya nem képes felfogni, és meg ne próbáljam a piámat én fizetni. Persze a csók tetszik, de most be nem vallanám, és nem is mutatom neki. Tisztában van vele, hogy milyen vagyok, tehát nem fog csodálkozni. Kikéri a saját italát, majd újra enyém a figyelme. Csendben hallgatom a "magyarázat" féleséget, majd beletúrok a hajamba és visszaülök a bárszékre.*
-Időnk mint a tenger, és fiatal az idő. Szórakozzunk.*jelentem ki, és újabb kört kérek magamnak. Csendesen pislogok a fiúra, majd elhúzom a számat. Szerinte nem zártuk le a témát? Erre annyira nem vennék mérget.*
-Ha annyira fel szeretnéd melegíteni, akkor kérlek meséld el azt a hosszú történetet, hogy miért is tűntél el.*nézek a szemeibe és lassan a pohár oldalán kocogtatva a körmöm várom a válaszát. Kíváncsi vagyok mivel, fog előállni. Mert ha előhalássza a csábító énjét akkor sem török most meg. Jason egy picit bajban van, és ha eddig nem érezte, akkor most fogja. Örülök, hogy akkor nem történt meg az aminek meg kellett "volna". De így volt időm végig gondolni. De vajon ő? Mennyi pletykát hallottam már róla... Félek összetör.*
-Egészségedre, és köszönöm a meghívást.*emelem felé a poharam, majd ha koccintottunk, akkor én a részemet el is tüntetem.*

*El nem hiszi Jason, hogy mennyire mérges vagyok rá most... De nem mutatom, semmi értelmét nem látom. Lényegében véve igaz ami igaz... Egy üzenet simán beleférhetett volna, hogy halló ez a helyzet, majd remélem azért még összefutunk... Rövid választ kapok, de úgy döntök nem firtatom, végül is, valamit már tudok... Viszont arra akkor is rákérdezek, amire akarok.*
-Azt áruld már el, hogy ha ennyire most rákattansz a dologra, hogy melegítsük fel ezt az ismeretséget, akkor miért nem hagytál legalább egy fél mondatos üzenetet? Tudod nagyon jól, hogy... Mindegy... inkább igyunk még egyet. Borítsunk rá fátylat.*sóhajtok végül, majd újra intek a pultosnak, ezúttal én fizetek. Míg várom a sörömet, addig elnézem a fiút egy ideig. Felsóhajtok, majd a nyakába vetem magam. Attól még jó csávó... Meg részben már ismerem is. Hihetek neki, nagy bajom nem lehet belőle, hacsak ő is nem a maffiának dolgozik. Őket meg iszonyat nehéz lerázni. Jó volt, hogy akkor Jason velem volt. Vannak még érdekes esetek, mert azóta történt egy s más, de ez az én titkom marad úgy érzem.*
-Mondd miért nem kerestél kicsit előbb? Össze sem tudom foglalni, hogy mennyi minden történt ez alatt a három három és fél hónap alatt. Örülnék neki, ha nem tűnnél el mindig csak úgy...*motyogom hozzá simulva, egyáltalán nem érdekel, hogy a pultos csávó hogy néz ránk. Jelenleg le vagyok foglalva. Ennyi a történet.*