Belépés
Hírek
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.00 . 00Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
00 . 00 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
Órák
Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
A hónap...
Nombre Apellido
Nombre Apellido
Nombre Apellido
Üzenőfal
Legutóbbi témák
Köszönet
Köszönet jár P.C. Cast & Kristin Cast-nak, hogy megalkották ezt a remek világot, ahol most mi is otthonra lelhettünk a vámpírjelöltek között.
Az oldal vezetőségének tagjainak, akik nem mások mint Shady, Mikhail, Lumiere ; nélkülük nem működhetne igazán az oldal.
Skin hecho por Hardrock de Captain Knows Best. Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Az oldal vezetőségének tagjainak, akik nem mások mint Shady, Mikhail, Lumiere ; nélkülük nem működhetne igazán az oldal.
Skin hecho por Hardrock de Captain Knows Best. Li Europan lingues es membres del sam familie. Lor separat existentie es un myth. Por scientie, musica, sport etc, litot Europa usa li sam vocabular.
Li lingues differe solmen in li grammatica, li pronunciation e li plu commun vocabules. Omnicos directe al desirabilite de un nov lingua franca: On refusa continuar payar custosi traductores.
Kieran Lacross
1 / 1 oldal • Megosztás
Kieran Lacross
♦ Kieran Armand Lacross ♦
♦ ♦ 28 ♦ ♦ ♦ 1985. május 6. London ♦ ♦ ♦ Férfi ♦ ♦ ♦ Városi polgár ♦ ♦ ♦Titulus: -♦ ♦
♦ ♦JELLEM♦ ♦
Egy kedves ártalmatlan kiscica vagyok csupán…
Igazi ragadozó, az inkább. Tudod, engem nem érdekel ki vagy, és mit akarsz, ha tetszel megkaplak, akár akarod akár nem. Mit képzeltél? Hogy olyan alak vagyok akinek ellent lehet mondani? Hát nem! Nagyon nem, ezt jó a már most megjegyzed, velem nem érdemes ujjat húzni. Tudok dorombolni, de perverzebbnek kell lenned mint én vagyok, ez lássuk be, neked nem menne. Határozott elképzelésem van a világról, és bár sokszor tűnök flegmának van bennem felelősségtudat, főleg a saját életem iránt. Megvédem magam amíg erőmből futja, ez az enyém, senkinek semmi köze hozzá. Eléggé vérszomjas, bosszúálló, mazochista és perverz vagyok. Elég ennyi? Jah még annyit, hogy a megnyerő mosolyomnak, és a tökéletes udvarias úriember látszatomnak, nehezen állnak ellen, neked sem sikerül igaz?
♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦
Testalkatom izmos, kidolgozott, de nem az ronda testépítőfajta, na azt soha. Inkább arányos, kecses vagyok, szélesebb mellkassal, mégis keskeny csípővel, igazán nincs miért panaszkodnom…. Tulajdonképpen mindegy. Minden jól áll, az öltönytől kezdve a sportos cuccokon, a vadabb bőrszerkóig minden. Általában a kényelem és a minőség az első amit megnézek, de színben pl teljesen mindegy, szívesebben hordok feketét, sötétkékek, zöldet is akár, a sárga minden árnyalatától irtózom, ami ilyen szembántó neonos, na meg a rózsaszín. Na, azzal ki lehet kergetni a világból. Hacsak tehetem, kényelmes farmerben jelenek meg, és ingben. Hajam rövid, göndör, éppen hogy a tarkómat verdesi. Szemem szürke, mint a viharos égbolt, és minden csak nem vidám és kedves. Igazán közelről csak akkor láthatod, ha alattam fekszel valamilyen formában. Akár halott is lehetsz…
♦ ♦LOVAM♦ ♦
-
♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦
Mitől fél: A haláltól, és hogy elveszíti a varázsát
Amiben kiemelkedő: Üzletvezetés, bdsm, szavakkal való bánás
Amiben rossz: Főzés, picsogás kezelése, bowling
♦ ♦MÚLT♦ ♦
„Ami nekem a kezdet csupán…”
Tulajdonképpen mit mondhatnék? Mit szeretnél, hogyan kezdjem a mesém, mint David nyavalyás Copperfield? Megszülettem, felcseperedtem… vagy meséljem el, azt ami igazán számít, azt ami most vagyok? Ch, tulajdonképpen mindegy, ránézésére is láthatod hogy elmúltam már húszéves, méghozzá nyolc teljes évvel, de ebből visszatagadhatok párat, hiába, a szerencsés adottságok… Mit mondhatnék, anyámék nem különösebben vártak a világra, de nem számít, akkor is idekerültem. Talán jó gyerek lehettem valamikor, nem tudom, csak azt hogy ez volt az ami sohasem tetszett, és ami sohasem akartam lenni. Fater tisztességes ember volt, talán valami középvezető, igazából olyan hamar megmurdált, hogy nem is emlékszem tisztán rá. Kettesben éltem anyámmal, aki nevelni akart, de nagyon nem tudott, mert sosem volt otthon. Dolgozott, hogy nekem jó legyen, ami szép dolog, és tisztelem is érte anyámat, de nekem nem erre lett volna akkor szükségem. Meg is látszik. Na mindegy. Az iskolai évek sorra tűnnek el, annyira nem tartottam sosem fontosnak, hogy emlékezzek. A tanulmányaim kezdetben nem voltak rosszak, inkább szörnyűek. Nem érdekelt, és nem kötött le, és mindent csináltam iskola helyett csak épp órára nem jártam, ez a középiskolával lett más, ahol láttam hogy van értelme annak, amit tanítanak, és elkezdtem odafigyelni. Számomra is meglepő hogy milyen könnyen ment, és onnantól kezdve javultak a jegyeim, de a magatartásom, hát mindig hagyott kivánni valót maga után. Ahogy javultak az eredményeim, a szám is úgy nyílt ki, és nem egy megrovót kaptam, na meg nem kevés verekedésbe keveredtem bele, néha akarva, de néha csak úgy. Nem tartottam fontosnak hogy oka legyen, ami kellett, és meg akartam szerezni, annak megtaláltam a módját, hogy vagy így vagy úgy de mindenképpen az enyém lehessen. Azt hiszem, itt kezdődött el a mánia, hogy nekem minden kell, és azt a mindent, meg is fogok kapni. Így vagy úgy.
„Miért legyek a mennyben második, ha lehetek a pokolban első…”
Nagyjából ezzel az idézettel tudnám jellemezni a középiskola hátramaradó részét, valamint az egyetem első pár évét. Tulajdonképpen nem is egyetem volt az, hanem inkább ilyen két éves képzés, de az elég durva volt. Két éven át, napi nyolc órával, üzleti iskola, de mit mondhatnék, megérte. Ott is elsőnek kellett lennem, nem azért mert muszáj volt, inkább csak mert én így akartam, és még magamat is kényszerítettem sokszor, hogy bemenjek órára, és ott maradjak. Szánalmas két év volt, enni és aludni jártam haza, de mostanra már… Kellemetlen rossz. A vizsga után, elmentem szórakozni, természetesen belekeveredtem a legnagyobb balhéba amibe csak lehetett, pia, nők és drog… Itt kezdődött mindent, és bár magam nem szívesen élek ilyen szereken, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül adom el másoknak. Végül is, meg lehet élni a rossz dolgokból is, csak ésszel kell csinálni, abból meg ugye nem kevés akad. Beképzelt lennék? Ugyan, dehogy csak ismerem magam, úgy ahogyan senki más. Az eddig eltelt időszak években is mérhető, ugyanis itt már 24 éves voltam, ekkor kezdtem el terjeszkedni, és megalapítani a saját kis vállalkozásom. A suliba ugye belémverték ehhez mi kell, a sok pénzen kívül, de azt meg a piszkos ügyleteimmel könnyedén tudtam szerezni, és így nagy nehezen megszületett a Club Shion.
„Élni tudni kell, a többi senkit nem érdekel….”
Hát igen. Élni tudni kell, főleg úgy, ahogyan sokan nem tudnak. A piszkos ügyek és a vlub mára már a részemmé vált, tulajdonképpen ezt dolgozom, ezzel vagyok elfoglalva mindig. Nappal a clubb, este pedig a dílerkedés, de nem kicsiben ám. Nagyban, mint mindig. Ez egyik ilyen este volt, amikor találkoztam egy különös alakkal, aki szinte biztos hogy akkoriban nem töltötte be a tizennyolcat sem, de mit bántam én, jó vevőnek tűnt. Aztán mikor közelebb kerültem hozzá, több eladás, és némi beszélgetés, rájöttem, hogy nem csak eladni akarok neki, őt magát akarom magam mellett. Sosem voltam válogatós nők vagy férfiak terén, aki megtetszett nekem, azt meg is kaptam előbb utóbb, legyen az nő vagy férfi. Nem tudtak ellenállni nekem, ahogyan ő sem. Eleinte félt, nem tudom mitől, tőlem, a helyzettől, a csúnya gonosz élettől, de végül az enyém lett, és valahogy nem bírom megunni. A mai napig sem. Erős kézzel kell persze fogni, de… a franc se tudja, talán én is vágyom arra, hogy valakivel törődjek, és erre tökéletesen megfelel, és neki sincs kifogása ellene. Elmehetne, ha annyira nagyon akarna, de amíg marad… addig én vagyok az úr. Na szóval, most hogy ezt is tudod már, én mentem, várnak rám máshol….
♦ ♦PÉLDA JÁTÉK♦ ♦
A mai napomat leginkább a rohangálás és telefonálgatás jellemzi, ebből a telefonálást én végeztem, mindenki más rohangált. Néha nagyon nehéz a beszállítókkal, amikor megrendelek valamit, elvárom hogy az érkezzen meg, és ne valami teljesen más. Mert ha mást akarnék, akkor nyilván lenne annyi eszem, hogy azt rendelem meg. Na de, órákon át tartó vitatkozás, és üzleti megbeszélések sora után, sikerült elsimítani a kellemetlenségeket, és meg is kaptam a kívánt szállítmányomat. A mai nap, sikerült elegánsabban felöltöznöm, pontosan az ilyen megbeszélések miatt, így fekete szövetnadrágot húztam, fekete-piros inggel, és egy zakó szerű kis kabátot vettem rá, mert pokolian fázós típus vagyok. Elegáns órám kivillan a zakó alól, csakúgy ahogyan a lámpák tompa fénye az egyszerű ezüst gyűrűmön csillan meg. Jegygyűrű? Soha az életben! Asszony nekem nem kell a házamban, meg is bolondulnék tőle.
Az órámra pillantok, és rájövök, hogy pontosan húsz perc van addig, amíg Nathanék végeznek a klubban. Nem, nem az enyémben, de az Diablóban is van részesedésem, így hát úgy döntök, mivel a legutolsó partnerem lemondta a találkánkat, benézek hozzá, és tervezek valamit estére. Na persze, ez kegyetlenül hangozhat, de ha azt vesszük igazam van, mert néha teljesen olyan, és micsoda hűséges típus, nem is hittem volna. És nem is mondanék le róla. Ezzel a gondolattal ülök be a fekete Lexus RX Hybridembe, és adom rá az indítást, tíz perccel később pedig már ismét parkolok a klub mögött, a művészbejárónál, és azonmód be is gyalogolok. A biztonsági őrt ismerősként köszöntöm, és a backstageben leteszem magam, míg végeznek, közben szemrevételezem a bandát. Szedett-vedett népség, de meg kell hagyni, egészen jó bulit csinálnak, és Lio számai is jók a maguk módján. A zenekar többi tagját is ismerem, de velük semmi közös pontom nincs,azon túl hogy szerződésben vagyunk. Még mindig a kanapén ücsörgök, mikor beleüvölt a mikrofonba hogy végeztek, és elindul befelé ide, ahol megdermed egy kicsit a láttomon. Hiába, még mindig megijednek néha tőlem, nem is értem miért.
Kedves, megnyerő mosolyra húzom a szám, és üdvözlöm a többieket is.
- Az utolsó megbeszélésemet lemondták az utolsó pillanatban, így gondoltam benézek hozzátok - jegyzem meg, és általános udvariassággal megdicsérek mindenkit, de viharos égboltra emlékeztető ragadozó szemeim, csakis Liot látják, annyira fel van spanolva, annyira szeretnék itt és most rá ugrani, de persze nem lehet, így hát mikor mindenki eltünedezik öltözködni, pihenni, bulizni, mellé lépek. Akkor is meg fogom kapni, nekem nem állhat ellent sokáig.
- Szép sikeretek volt ma, teltházzal játszottatok, ezért gondoltam megleplek valamivel, már ha szeretnéd - mosolygok rá, de ez már csak neki szól, semmi finomság nincs benne, noha ma finoman fogok vele bánni. Csak ezt ő még nem tudja, de nem is baj, majd időben kiderül számára is.
♦ ♦ Play by - Nir Lavi ♦ ♦
♦ ♦ 28 ♦ ♦ ♦ 1985. május 6. London ♦ ♦ ♦ Férfi ♦ ♦ ♦ Városi polgár ♦ ♦ ♦Titulus: -♦ ♦
♦ ♦JELLEM♦ ♦
Egy kedves ártalmatlan kiscica vagyok csupán…
Igazi ragadozó, az inkább. Tudod, engem nem érdekel ki vagy, és mit akarsz, ha tetszel megkaplak, akár akarod akár nem. Mit képzeltél? Hogy olyan alak vagyok akinek ellent lehet mondani? Hát nem! Nagyon nem, ezt jó a már most megjegyzed, velem nem érdemes ujjat húzni. Tudok dorombolni, de perverzebbnek kell lenned mint én vagyok, ez lássuk be, neked nem menne. Határozott elképzelésem van a világról, és bár sokszor tűnök flegmának van bennem felelősségtudat, főleg a saját életem iránt. Megvédem magam amíg erőmből futja, ez az enyém, senkinek semmi köze hozzá. Eléggé vérszomjas, bosszúálló, mazochista és perverz vagyok. Elég ennyi? Jah még annyit, hogy a megnyerő mosolyomnak, és a tökéletes udvarias úriember látszatomnak, nehezen állnak ellen, neked sem sikerül igaz?
♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦
Testalkatom izmos, kidolgozott, de nem az ronda testépítőfajta, na azt soha. Inkább arányos, kecses vagyok, szélesebb mellkassal, mégis keskeny csípővel, igazán nincs miért panaszkodnom…. Tulajdonképpen mindegy. Minden jól áll, az öltönytől kezdve a sportos cuccokon, a vadabb bőrszerkóig minden. Általában a kényelem és a minőség az első amit megnézek, de színben pl teljesen mindegy, szívesebben hordok feketét, sötétkékek, zöldet is akár, a sárga minden árnyalatától irtózom, ami ilyen szembántó neonos, na meg a rózsaszín. Na, azzal ki lehet kergetni a világból. Hacsak tehetem, kényelmes farmerben jelenek meg, és ingben. Hajam rövid, göndör, éppen hogy a tarkómat verdesi. Szemem szürke, mint a viharos égbolt, és minden csak nem vidám és kedves. Igazán közelről csak akkor láthatod, ha alattam fekszel valamilyen formában. Akár halott is lehetsz…
♦ ♦LOVAM♦ ♦
-
♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦
Mitől fél: A haláltól, és hogy elveszíti a varázsát
Amiben kiemelkedő: Üzletvezetés, bdsm, szavakkal való bánás
Amiben rossz: Főzés, picsogás kezelése, bowling
♦ ♦MÚLT♦ ♦
„Ami nekem a kezdet csupán…”
Tulajdonképpen mit mondhatnék? Mit szeretnél, hogyan kezdjem a mesém, mint David nyavalyás Copperfield? Megszülettem, felcseperedtem… vagy meséljem el, azt ami igazán számít, azt ami most vagyok? Ch, tulajdonképpen mindegy, ránézésére is láthatod hogy elmúltam már húszéves, méghozzá nyolc teljes évvel, de ebből visszatagadhatok párat, hiába, a szerencsés adottságok… Mit mondhatnék, anyámék nem különösebben vártak a világra, de nem számít, akkor is idekerültem. Talán jó gyerek lehettem valamikor, nem tudom, csak azt hogy ez volt az ami sohasem tetszett, és ami sohasem akartam lenni. Fater tisztességes ember volt, talán valami középvezető, igazából olyan hamar megmurdált, hogy nem is emlékszem tisztán rá. Kettesben éltem anyámmal, aki nevelni akart, de nagyon nem tudott, mert sosem volt otthon. Dolgozott, hogy nekem jó legyen, ami szép dolog, és tisztelem is érte anyámat, de nekem nem erre lett volna akkor szükségem. Meg is látszik. Na mindegy. Az iskolai évek sorra tűnnek el, annyira nem tartottam sosem fontosnak, hogy emlékezzek. A tanulmányaim kezdetben nem voltak rosszak, inkább szörnyűek. Nem érdekelt, és nem kötött le, és mindent csináltam iskola helyett csak épp órára nem jártam, ez a középiskolával lett más, ahol láttam hogy van értelme annak, amit tanítanak, és elkezdtem odafigyelni. Számomra is meglepő hogy milyen könnyen ment, és onnantól kezdve javultak a jegyeim, de a magatartásom, hát mindig hagyott kivánni valót maga után. Ahogy javultak az eredményeim, a szám is úgy nyílt ki, és nem egy megrovót kaptam, na meg nem kevés verekedésbe keveredtem bele, néha akarva, de néha csak úgy. Nem tartottam fontosnak hogy oka legyen, ami kellett, és meg akartam szerezni, annak megtaláltam a módját, hogy vagy így vagy úgy de mindenképpen az enyém lehessen. Azt hiszem, itt kezdődött el a mánia, hogy nekem minden kell, és azt a mindent, meg is fogok kapni. Így vagy úgy.
„Miért legyek a mennyben második, ha lehetek a pokolban első…”
Nagyjából ezzel az idézettel tudnám jellemezni a középiskola hátramaradó részét, valamint az egyetem első pár évét. Tulajdonképpen nem is egyetem volt az, hanem inkább ilyen két éves képzés, de az elég durva volt. Két éven át, napi nyolc órával, üzleti iskola, de mit mondhatnék, megérte. Ott is elsőnek kellett lennem, nem azért mert muszáj volt, inkább csak mert én így akartam, és még magamat is kényszerítettem sokszor, hogy bemenjek órára, és ott maradjak. Szánalmas két év volt, enni és aludni jártam haza, de mostanra már… Kellemetlen rossz. A vizsga után, elmentem szórakozni, természetesen belekeveredtem a legnagyobb balhéba amibe csak lehetett, pia, nők és drog… Itt kezdődött mindent, és bár magam nem szívesen élek ilyen szereken, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül adom el másoknak. Végül is, meg lehet élni a rossz dolgokból is, csak ésszel kell csinálni, abból meg ugye nem kevés akad. Beképzelt lennék? Ugyan, dehogy csak ismerem magam, úgy ahogyan senki más. Az eddig eltelt időszak években is mérhető, ugyanis itt már 24 éves voltam, ekkor kezdtem el terjeszkedni, és megalapítani a saját kis vállalkozásom. A suliba ugye belémverték ehhez mi kell, a sok pénzen kívül, de azt meg a piszkos ügyleteimmel könnyedén tudtam szerezni, és így nagy nehezen megszületett a Club Shion.
„Élni tudni kell, a többi senkit nem érdekel….”
Hát igen. Élni tudni kell, főleg úgy, ahogyan sokan nem tudnak. A piszkos ügyek és a vlub mára már a részemmé vált, tulajdonképpen ezt dolgozom, ezzel vagyok elfoglalva mindig. Nappal a clubb, este pedig a dílerkedés, de nem kicsiben ám. Nagyban, mint mindig. Ez egyik ilyen este volt, amikor találkoztam egy különös alakkal, aki szinte biztos hogy akkoriban nem töltötte be a tizennyolcat sem, de mit bántam én, jó vevőnek tűnt. Aztán mikor közelebb kerültem hozzá, több eladás, és némi beszélgetés, rájöttem, hogy nem csak eladni akarok neki, őt magát akarom magam mellett. Sosem voltam válogatós nők vagy férfiak terén, aki megtetszett nekem, azt meg is kaptam előbb utóbb, legyen az nő vagy férfi. Nem tudtak ellenállni nekem, ahogyan ő sem. Eleinte félt, nem tudom mitől, tőlem, a helyzettől, a csúnya gonosz élettől, de végül az enyém lett, és valahogy nem bírom megunni. A mai napig sem. Erős kézzel kell persze fogni, de… a franc se tudja, talán én is vágyom arra, hogy valakivel törődjek, és erre tökéletesen megfelel, és neki sincs kifogása ellene. Elmehetne, ha annyira nagyon akarna, de amíg marad… addig én vagyok az úr. Na szóval, most hogy ezt is tudod már, én mentem, várnak rám máshol….
♦ ♦PÉLDA JÁTÉK♦ ♦
A mai napomat leginkább a rohangálás és telefonálgatás jellemzi, ebből a telefonálást én végeztem, mindenki más rohangált. Néha nagyon nehéz a beszállítókkal, amikor megrendelek valamit, elvárom hogy az érkezzen meg, és ne valami teljesen más. Mert ha mást akarnék, akkor nyilván lenne annyi eszem, hogy azt rendelem meg. Na de, órákon át tartó vitatkozás, és üzleti megbeszélések sora után, sikerült elsimítani a kellemetlenségeket, és meg is kaptam a kívánt szállítmányomat. A mai nap, sikerült elegánsabban felöltöznöm, pontosan az ilyen megbeszélések miatt, így fekete szövetnadrágot húztam, fekete-piros inggel, és egy zakó szerű kis kabátot vettem rá, mert pokolian fázós típus vagyok. Elegáns órám kivillan a zakó alól, csakúgy ahogyan a lámpák tompa fénye az egyszerű ezüst gyűrűmön csillan meg. Jegygyűrű? Soha az életben! Asszony nekem nem kell a házamban, meg is bolondulnék tőle.
Az órámra pillantok, és rájövök, hogy pontosan húsz perc van addig, amíg Nathanék végeznek a klubban. Nem, nem az enyémben, de az Diablóban is van részesedésem, így hát úgy döntök, mivel a legutolsó partnerem lemondta a találkánkat, benézek hozzá, és tervezek valamit estére. Na persze, ez kegyetlenül hangozhat, de ha azt vesszük igazam van, mert néha teljesen olyan, és micsoda hűséges típus, nem is hittem volna. És nem is mondanék le róla. Ezzel a gondolattal ülök be a fekete Lexus RX Hybridembe, és adom rá az indítást, tíz perccel később pedig már ismét parkolok a klub mögött, a művészbejárónál, és azonmód be is gyalogolok. A biztonsági őrt ismerősként köszöntöm, és a backstageben leteszem magam, míg végeznek, közben szemrevételezem a bandát. Szedett-vedett népség, de meg kell hagyni, egészen jó bulit csinálnak, és Lio számai is jók a maguk módján. A zenekar többi tagját is ismerem, de velük semmi közös pontom nincs,azon túl hogy szerződésben vagyunk. Még mindig a kanapén ücsörgök, mikor beleüvölt a mikrofonba hogy végeztek, és elindul befelé ide, ahol megdermed egy kicsit a láttomon. Hiába, még mindig megijednek néha tőlem, nem is értem miért.
Kedves, megnyerő mosolyra húzom a szám, és üdvözlöm a többieket is.
- Az utolsó megbeszélésemet lemondták az utolsó pillanatban, így gondoltam benézek hozzátok - jegyzem meg, és általános udvariassággal megdicsérek mindenkit, de viharos égboltra emlékeztető ragadozó szemeim, csakis Liot látják, annyira fel van spanolva, annyira szeretnék itt és most rá ugrani, de persze nem lehet, így hát mikor mindenki eltünedezik öltözködni, pihenni, bulizni, mellé lépek. Akkor is meg fogom kapni, nekem nem állhat ellent sokáig.
- Szép sikeretek volt ma, teltházzal játszottatok, ezért gondoltam megleplek valamivel, már ha szeretnéd - mosolygok rá, de ez már csak neki szól, semmi finomság nincs benne, noha ma finoman fogok vele bánni. Csak ezt ő még nem tudja, de nem is baj, majd időben kiderül számára is.
♦ ♦ Play by - Nir Lavi ♦ ♦
Kieran Lacross | Hozzászólások száma : 6 Join date : 2013. Jun. 25. |
Re: Kieran Lacross
Üdv köztünk Mr!
Nahát... Nahát...Igazán érdekes és jól összeszedett karakterlappal kápráztattál el, bár néhol volt benne egy-egy elgépelés, de ezeket leszámítva nem találtam benne kivetnivalót
Így aztán nincs más hátra, csak foglalózni és játszani.
Ugyanis mostantól, hivatalosan is kijelenthetem, hogy a karaktered
Jó játékot!
Nahát... Nahát...Igazán érdekes és jól összeszedett karakterlappal kápráztattál el, bár néhol volt benne egy-egy elgépelés, de ezeket leszámítva nem találtam benne kivetnivalót
Így aztán nincs más hátra, csak foglalózni és játszani.
Ugyanis mostantól, hivatalosan is kijelenthetem, hogy a karaktered
Jó játékot!
Shenaen | Hozzászólások száma : 4 Join date : 2013. Jun. 06. Age : 31 |
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Csüt. Május 12, 2016 6:33 pm by Admin
» Mia & Blake hálószobája
Szer. Nov. 27, 2013 1:08 pm by Mia Ryder
» Lucien irodája
Vas. Nov. 24, 2013 5:00 pm by Lucien DuFeron
» Lucien & Lucas
Vas. Nov. 24, 2013 4:10 pm by Lucien DuFeron
» Konyha és Étkező
Vas. Szept. 15, 2013 2:48 pm by Celia Connor
» Shea szobája
Vas. Szept. 08, 2013 9:17 pm by Shea O'Halloran
» Terasz
Csüt. Szept. 05, 2013 6:16 pm by Rebecca Lia Watson
» Nappali
Csüt. Szept. 05, 2013 5:50 pm by Blake Hudson
» Homokos tengerpart
Csüt. Szept. 05, 2013 5:35 pm by Massie Block