Cameron Dubrinsky

♦ Cameron Cam Dubrinsky ♦

♦ ♦ 20 ♦ ♦ ♦ 1992.05.02. ♦ ♦ ♦ fiú ♦ ♦ ♦ ranch-on dolgozik ♦ ♦


♦ ♦JELLEM♦ ♦
Alapvetően csendes, visszahúzódó, de ha kell, magabiztos a fellépése. Mindig kiáll az igazáért. Kevés embert enged közel magához, de értük bármire képes. Ha visszaélnek a bizalmával, nem ismer bocsánatot. Mindig kimondja, amit gondol. Általában nem tartja magában a véleményét, akkor sem, ha az illetőnek nem tetszik. Ha valaki nem szimpatikus, ritka, ha közelebbről is meg akarja ismerni. Annak ellenére, hogy nem szereti a nagy társaságot, elég gyakran kerül a társaság középpontjába, nem igazán engedheti meg magának, hogy a háttérben legyen. Éppen ezért néha szüksége van arra, hogy a lovával lehessen. Nem ismeri a tiltást. Nem szeret szabályok között élni, amikor megmondják, hogy mit csináljon. Kimondottan szereti feszegetni a határokat. A saját szabályait, elképzeléseit követi. Ha valamit a fejébe vesz, akkor azt megvalósítja, nem hagyja magát lebeszélni, nem érdekli mások véleménye, éppen ezért néha elég önfejű. A tanulásban is kiemelkedő, ahogyan a munkában is. Mindig keményen dolgozik és igyekszik mindig elérni a kitűzött célt, elvégezni a rábízott munkát. Ha valakit megszeret, akkor érte bármire képes, mások érdekeit nézi, nem a sajátját. A lányok szinte önként a lábai elé vetik magukat, mégsem szereti az ilyet. Nem egyéjszakás kalandokra vágyik, fiatal kora ellenére az igazit szeretné megtalálni, akár a családalapításban is benne van.

♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦
Magas és csupa izom, a lányok nagy örömére. Rakoncátlan barna haja bronzosan csillog, amit tovább fokoz a melegséget árasztó szempár. Elvarázsolja a lányokat. Tekintete fürkésző, egyszerre kisfiús és pajkos. Megvan benne ez a kettősség, néha szinte kisfiús a kinézete, néha a legvonzóbb férfi. Sokan azt hiszik róla, hogy sokat foglalkozik a külsejével. Azt gondolják, hogy a napjait a konditeremben tölti, hogy minél izmosabb legyen, de a valóságban szinte minden izom a munkának köszönhető, nincs szüksége edzésre. Munka közben leginkább a tipikus ing és farmer összeállítást kedveli, de a hétköznapokban is lazán öltözködik. A sportos ruhák mellett az elegánsak is ugyanúgy megtalálhatóak a ruhatárában. Ezekben néha feszeng kicsit, de nem okoz neki gondot az elegáns öltözet sem.

♦ ♦LOVAM♦ ♦
Barna kisbéri félvér, 1,8 m marmagasságú, Adonisz névre hallgat



♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦
Mitől fél: Attól, hogy kihasználják és összetörik a szívét. Kissé romantikus alkat, nem viszi túlzásba, de nem bocsátaná meg, ha a párja megcsalná.

Amiben kiemelkedő: Nagyon ért a lovakhoz, a legönfejűbb lovat is képes megszelidíteni. Szeretne a nőkhöz is legalább ennyire érteni.

Amiben rossz: Nem tud főzni, mégis próbálkozik néha, aminek mások nem szoktak örülni.


♦ ♦MÚLT♦ ♦
20 évvel ezelőtt születtem egy kisvárosi család első gyerekeként. Szüleim kemény munkával teremtettek meleg, családi otthont nekem, majd a testvéreimnek. Két testvérem született, egy öcsém és egy húgom. Kivettem a részem a nevelésükből, mindig is résztvettem a munkában. Már egészen gyerekkoromtól kezdve megcsináltam, amit tudtam és rámbíztak. Segítettem a ház körül, az állatoknál vagy éppen a testvéreimmel foglalkoztam. Nem mondanám magunkat szegénynek, mindenünk megvolt, ami kell, de semmit nem kaptunk ingyen, a családom keményen dolgozott. Ennek következtében hamar megismertem én is a munkát és az érte járó jutalmat. Tudtam, mi a pénz értéke. Már egészen gyerekkoromtól kezdve a lovak érdekeltek a legjobban. Ha tehettem, mindig körülöttük voltam, a velük kapcsolatos munkából vettem ki leginkább a részem. Ott mindig jól éreztem magam. Nem számított mennyire kemény a munka, a lovaglás élménye kárpótolt. Állítólag előbb tudtam lovagolni, mint járni, ami persze feltehetőleg nem igaz, mégis elég jól leírja a négylábúakhoz kötődő viszonyom. Testvéreim is követték a példámat, később már együtt jártunk lovagolni, de annyira, mint nekem, egyiküknek sem vált szenvedélyévé. A tanulás sem volt ellenemre, de a középiskola elvégzése után ismét csak a munkának éltem. Dolgoznom kellett, hogy pénzem legyen. Persze a szüleim azt szerették volna, ha egyetemre megyek és mellette dolgozok kicsit, de én nem elégedtem meg ezzel. Csak a munkára akartam figyelni, majd ezt követően terveztem a sulit. A Red Horse Ranch-on vállaltam munkát, kezdetben csak próbaidős voltam, de a ranch tulajdonosa elégedett volt velem, így hosszabb távon is alkalmazott. Örültem neki, több okból is. Tetszett a hely, jó volt ott dolgozni, eleget kerestem ahhoz, hogy belevágjak a tanulásba is, ráadásul megpillantottam a tulajdonos lányát. Már az első percben tátva maradt a szám és mást sem láttam, csak őt, de nem voltam benne biztos, hogy ő észrevett. Teltek a hónapok, jó ideig nem láttam a lányt, már kitavaszodott, amikor újra találkoztunk. Éppen lovaglásból jött vissza, először csak éreztem, hogy valaki figyel, majd ahogy abbahagytam az aktuális munkám és felpillantottam, Rebecca semmihez sem fogható szép szemeivel, fürkésző tekintetével találtam magam szemben. Jó barátok lettünk, legalábbis szerintem Rebecca csak a barátjának tekintett, amíg én ennél sokkal többet éreztem iránta. Én meg élveztem, hogy minél több időt töltünk együtt és persze a lovaink társasában.

♦ ♦PÉLDA JÁTÉK♦ ♦
Azt tudtam, hogy a családom azt szeretné, hogy tanuljak, én mégis legalább annyira örültem, hogy megkaptam a munkát, mintha felvettek volna az egyetemre. Robert Whitney ráadásul elégedett is volt velem és tovább alkalmazott, ami még inkább ösztönzött, hogy keményen dolgozzak. A következő célom az egyetem volt, a kevés szabadidőmet a testvéreimmel töltöttem, úgyhogy nem igazán foglalkoztam mással a munkán kívül. Egészen addig, amíg meg nem láttam valakit. Rebecca már első pillantásra elbűvölt a szépségével és azzal, ahogy a lovakkal bánt. Amint megtudtam, hogy ő Robert lánya, már tudtam, hogy csak távolról imádhatom, kizárt, hogy szóbaállna bármelyik munkással, ha erre is jár, csak a lova miatt teszi.
- Ne bámuld már olyan feltűnően, a csaj észre sem vesz – szólalt meg vigyorogva a pasi, aki szintén a Red Horse Ranch-en dolgozik, mellesleg az egyik barátom és bizalmasom.
- Ezzel tisztában vagyok, de nézni attól még szabad nem? – játszottam a sértődöttet szavai nyomán, de persze elnevettem magam. Mintha egy pillanatra idenézett volna a lány, de túlságosan szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen. Inkább a munkámra figyeltem és próbáltam lekötni zavaros gondolataim. Egy újabb ok, amiért csak a kitűzött célt kell követnem. A szerelem csak eltántorít tőle, de úgy érzem nem lesz nehéz távoltartanom magam a ranch gyönyörű és legjobb lovasától. Szerintem észre sem vesz, de miért is tenné. Nem hinném, hogy egy egyszerű lovászfiúra fogja pazarolni az idejét.


♦ ♦ Play by - Channing Tatum ♦ ♦